Nem csak a kormány gazdaságfellendítési tervét, hanem az eddigi válságkezelő intézkedéseket is keményen kritizálják az erdélyi vállalkozói szervezetek.

Hiteltelen, túlságosan is optimista, és nem több egyszerű kampányfogásnál - így jellemezték a Pénzcsinálók által megkeresett vállalkozói szervezetek a kormány múlt héten bemutatott gazdaságfellendítési tervét. A cégek képviselőit a kormány válságkezelő gyorsintézkedéseivel kapcsolatos véleményükről is kérdeztük, és arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen vállalkozásokat segítő intézkedések bevezetését tartanák hasznosnak és üdvözlendőnek.

"Egy hihetetlenül hiteltelen programról beszélünk" - mondta megkeresésünkre Jakab Áron Csaba, a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozások Szövetségének (SZMVSZ) elnöke, amikor arra kértük, hogy elemezze a kormány friss gazdaságfellendítési tervének irányvonalait. Jakab szerint részleteiben vizsgálva a terveket, nehéz lenne azt mondani, hogy "valami nem kell belőle", a bemutatott dokumentumot ugyanakkor látványosan hiányosnak nevezte, amely nem tartalmaz még csak utalásokat sem a forrásokra, a határidőkre vagy az intézkedésekre vonatkozó mutatókra.

"Lényegében inkább egy populista pártprogramot látunk, mintsem stratégiát vagy intézkedéscsomagot. Nagy része nem igazán nevezhető válságkezelésnek" - mondta a múlt héten bemutatott tervről.

Jakab arra is rámutatott, hogy a kormány terveinek jó része olyan elemeket tartalmaz, amelyek minimumként foghatóak fel, már évek vagy évtizedek óta adós vele a mindenkori román kormány, és amelyek kivitelezése nagy válságkezelő szólamok nélkül is folyamatban kellene legyen. Azt is elmondta, nagy mulasztás, hogy a terv nem tartalmaz semmit a vállalkozók mindenkori legnagyobb gondjáról: a következetlen jogszabályalkotásról, az instabil és zavaros törvénykezési rendszerről, illetve kommunikációról.

"Hiába keresünk benne konkrét elképzeléseket a szenvedő turizmus, vendéglátás vagy könnyűipar problémáira, a termelő- és szolgáltatószektor megerősítésére, vagy az importtól való függés akár jelekben történő feloldásának szándékára" - mutatott rá Jakab, aki szerint a tervek azért is hiteltelenek, mert úgy "festik az álomszép freskókat az omladozó falunkra", hogy közben ötletünk sincs arról, ezt miből valósítják meg a jelenlegi helyzetben, amikor gyakorlatilag kölcsönökből él az állam.

"Költségvetési szempontból hiányzik a szembenézés a valósággal, a jövőkép, ami alapján tervezhet egy hétköznapi ember, vagy akár vállalkozó" - mondta Jakab, aki szerint ki kellene mondani, hogy a tervek mennyi pénzbe kerülnek, a megvalósulásukhoz milyen áldozatokra van szükség (hitelek, pénzügyi megszorítások, új adók kivetése vagy a meglévő adók növelése), és milyen határidők kellenek a végrehajtáshoz.

Az eddigi segítséggel sem igazán vannak megelégedve a vállalkozók

“Én is azoknak a véleményét osztom, akik szerint ez egy egyszerű kampányindító program” - mondta el megkeresésünkre Bagoly Miklós-Levente, a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozások Egyesületének (ASIMCOV) elnöke, aki a tervek nyilvánosságra hozásának körülményei és a dokumentum tartalma alapján kampányfogásnak nevezte a múlt héten bemutatott dokumentumot.

"Nagyon sok olyan beruházási szándék van megfogalmazva, amelyeket nehéz komolyan venni. Folyamatosan ígérgetik az autópályákat, és bár egy erős gazdaságnak elengedhetetlen feltétele az infrastruktúra fejlesztése, nekünk 30 év alatt csak 600-700 kilométer autópályát sikerült megépíteni, most mégis azt ígérik, hogy 10 év alatt elkészül 3400 kilométernyi" - mondta az ASIMCOV elnöke.

A gazdaságfellendítési terv hitelének az sem tesz jót, hogy már az egészségügyi válság alatt alkalmazott vállalkozásokat segítő intézkedésekkel kapcsolatban is számos kritikát lehet megfogalmazni.

Bagoly Miklós-Levente szerint a kormány a korlátozások idején rendkívül bürokratikus és eltúlzott rendszer alapján próbált segítséget nyújtani. "Véleményem szerint rengeteg csúsztatás van már a kényszerszabadsággal kapcsolatos kompenzáció kifizetésében is. Az iskolabezárások miatt a szülők otthonmaradási támogatása sem az ígéreteknek megfelelően történt. Az intézkedés beharangozása arról szólt, hogy a cégek bizonyos befizetendő társadalmi illetékek összegéből kompenzálhatják a szülők otthonmaradására vonatkozó összeget. Ez viszont nem történt meg, vannak cégek, amelyek a mai napig nem kapták meg ezt a pénzösszeget, gyakorlatilag előre finanszírozták az otthon maradó szülő fizetésének 75%-át" - mondta az ASIMCOV elnöke.

Bagoly eltúlzottnak tartja azt az intézkedést is, amely szerint a cégeknek bizonylatot kellett kiváltaniuk a szakminisztériumtól annak igazolására, hogy a tevékenységüket negatívan befolyásolták a megszorítások. "Mindenkit különösen negatívan érintett ez a helyzet. Egy egyszerű példával élve, a korlátozások ideje alatt folyamatosan működő bútorgyártó is készletre termelt, mivel leállt a termékeit felvásárló vendéglátóipar. Véleményem szerint nem lehet ilyen megkülönböztetéseket alkalmazni" - magyarázta.

Az ASIMCOV elnöke szerint még konkrétabb intézkedésekre lett volna szükség. "Van olyan tagvállalatunk, amelynek Szerbiában van érdekeltsége. A szerb kormány a megszorítások ideje alatt minden állampolgárnak kiosztott 150 dollár segélyt. Nem kellett ehhez különböző papírokat letenni, másnap a vállalatok számláján volt a pénz, és azt ki kellett osztani. Aki gyorsan segít, kétszer segít" - mondta Bagoly Miklós-Levente.

A munkaerő megint a külföldi lehetőségeket nézi

Ráadásul bizonyos intézkedések nagyon ellentmondásos helyzetet teremtettek a piacon - erre már Bajkó Tibor, az Arbor Vállalkozók Szövetségének elnöke hívta fel a figyelmet. A Gyergyószentmiklóson székelő szervezet elnöke szerint bár üdvözlendő, hogy a kormány a munkahelyek védelme érdekében átvállalta a kényszerszabadsággal kapcsolatos juttatásokat, nagyon sok olyan vállalkozás is volt, amely nem kényszerült rá a termelés beszüntetésére, ők viszont szinte semmilyen segítséget nem kaptak.

"A tagság szinte fanyar mosollyal jegyezte meg, hogy azért jó lett volna azokra a vállalkozásokra is gondolni, amelyek mindent megtettek annak érdekében, hogy senkit ne kelljen elküldeni kényszerszabadságra" - mondta Bajkó Tibor.

Az Arbor elnöke kifejtette, fájdalmasan tapasztalják, de újra közeledik az időszak, amikor a helyi munkaerő a nyugati munkalehetőségeket nézi, ráadásul a nyugati munkaadók is valósággal kampányt indítottak a kelet-európai dolgozókért. Bajkó szerint nagyon fontos volna, hogy a kormány "végre" megoldásokkal álljon elő ennek a problémának a kezelésére.

"Meg kell vizsgálni, hogy a nyilatkozatokon túl milyen valós segítséget lehetne adni annak a jól képzett, különböző iparágakban dolgozó tömegnek a hazacsábítására, amely jelenleg meggyőződésem szerint tisztességes munkával, pozitív hozzáállással más országok GDP-jét növeli. Szakértők szerint Romániában 1 millió munkavállaló hiányzik. A munkaadóknak és a kormánynak is az lenne a kötelessége, hogy megtalálják azokat a módszereket, amelyeknek köszönhetően a hazai bérezést is kedvezőbbé lehet tenni" - magyarázta Bajkó, majd példaként azt hozta fel, hogy a korábbi kormány az építőiparban 3 ezer lejes minimálbért vezetett be kedvezményes adózás mellett.

Arra is rámutatott, bár a kormány célként fogalmazta meg, hogy 2025-re az egy főre jutó GDP-t szeretné feltornászni az EU-s átlag 87%-ára a jelenlegi 69%-ról, a kabinet kincstári optimizmusát már csak a munkaerőpiaci számok alapján is meg merné kérdőjelezni.

"Tudjuk nagyon jól, hogy egy ország gazdasága csak abban az esetben tud fejlődni, ha minél több munkavállaló viseli az ezzel kapcsolatos terhet. Mi közel 20 milliós országnak tartjuk magunkat, de ma Romániában - nem szeretnék sarkítani a számokkal, legfennebb kerekíteni - nagyságrendileg 4,5 millió munkaképes alkalmazott van. Ebből 1,5 millió az államnak dolgozik, 1 millió ember pedig a szolgáltatószektorban. Ahhoz, hogy erős gazdaságot építsünk, iparban és mezőgazdaságban jelentőseket kell lépnünk előre, de a maradék 2 millió emberből is legalább félmillió a cégek adminisztrációjában dolgozik a túlszabályozások miatt. Tehát, másfél millió ember marad erre a célra. A számok tükrében nem tudok optimista lenni" - mondta az Arbor elnöke.

A kormány csak követi az eseményeket

Az SZMVSZ elnöke azt is nagy problémának tartja, hogy azokban az ágazatokban, ahol nagy nehézségekkel szembesülnek a vállalkozások (HoReCa, textilipar vagy akár versenysport) a kormány nem vállal fel valóban segítséget nyújtó döntéseket. "Azt sorolják, azzal hárítanak, hogy amennyiben a lakosság fegyelmezettebb lenne, akkor ez meg az lehetne, mindig csak valamilyen stratégiát mutatnak be, valamit szünet nélkül elemeznek, viszont folyamatosan és hangsúlyosan bizonytalanságban tartanak - sem nem támogatják a vállalkozókat a problémáik megoldásában, sem nem engedik, hogy dolgozzanak" - mondta Jakab Áron Csaba, aki szerint a kormány csak követi az eseményeket.

Így pedig véleménye szerint nagyon szomorú jövőkép tárul elénk: növekedni fog a munkanélküliség, romlani fognak a demográfiai és közbiztonsági adatok, a szociális kiadások pedig jelentősen emelkedni fognak. Az SZMVSZ elnöke attól is tart, hogy erősödni fog a fekete- és láthatatlan gazdaság, a körbetartozás jelensége, a tőkeerős vállalkozások, a multik nagyobb teret kapnak, a helyi kis- és középvállalkozások tovább gyengülnek, teret vesztenek, és mindennek következményeként tovább nő az importtól való függőség.

Hogyan lehetne könnyíteni a vállalkozások helyzetén?

A vállalkozói érdekképviseleti szervezetek vezetőitől azt is megkérdeztük, hogy milyen intézkedéseket üdvözölnének a hatóságok részéről. "Röviden: adjanak teret! Engedjék a vállalkozókat dolgozni, az embereket pénzt keresni" - válaszolta az SZMVSZ elnöke. Jakab Áron Csaba elmondta, a rendkívüli időszak kezdetekor az SZMVSZ javaslatcsomagot juttatott el a politikai döntéshozókhoz, amelyből számos elem megvalósult: a bonifikációs rendszer (adófizetés), a gyerekfelügyeleti szabadság finanszírozása, az eltolt kamatmentes adófizetési határidő, a törlesztőrészlet-halasztás. Az SZMVSZ elnöke ugyanakkor a további javaslataikat is megosztotta velünk:

• A fizetések utáni adók és illetékek mértéke túl nagy, mérsékelni kellene.
• A közszféra beruházásainak kivitelezése során az ár mellett hangsúlyosabban figyelembe kellene venni a minőséget is, másrészt megvizsgálni a minőséget bizonyító dokumentumok mögötti tartalmat is.
• A helyi és állami beruházásokat fel kellene pörgetni, illetve kevésbé bürokratikussá tenni a jelentkezéseket.
• A turizmusnak, a méltányosság okán is, fontos lenne, hogy az állam által biztosított vakációs utalványokat minden alkalmazott megkaphassa.
• Haladéktalanul meg kell szüntetni a hatósági ellenőrzéseknél alkalmazott büntetési kvótát.
• Legyen vállalkozáslétrehozás támogatási program kimondottan az idősebb generációk számára is - szem előtt tartva a számos, munka nélkül maradt munkavállalót.
• A forgalomcsökkenést elszenvedő kisvállalkozásokat az adott időszakra mentesítsék a jövedelem- és profitadó kifizetése alól.
• Az állami kifizetéseket foganatosítsák ultrarövid határidővel (ÁFA-visszafizetés, betegszabadság, stb.).
• Az állam felé a rendkívüli időszak előtt felgyűlt tartozásokra 3 évig ne számoljanak kamatot, illetve adjanak lehetőséget a tartozás felosztására.
• Az állam alkalmazzon minden olyan programot, intézkedést, amely a munkahelyek hosszú távú fenntartását célozza, valamint minden olyan kezdeményezést, ami a belföldi termelési kapacitást bővíti, illetve újakat hoz létre (akár kicsiben, akár nagyban), kiemelten kellene támogatni (akkor is, ha az nem IT).
• Az összes kereskedelmi egységet szereljék fel kártyaleolvasókkal, állami támogatással (a felszerelése és közvetlenül a használatban tartás ne jelentsen költséget a vállalkozónak, a készpénzhasználat minimalizálása érdekében).

"Vállalkozóink visszajelzése alapján továbbá fontosnak tartanánk minimis kamatmentes támogatás lehetőségét régi és új vállalkozásoknak, visszafizetendő hitel formájában, gyors ügyintézéssel és előfinanszírozással, beruházásra, raktárkészletre, anyagra. Kértük, hogy szakítsanak az 'ígérnek de nem jut', illetve az 'Adunk, de aztán…!' módszerével, illetve a maguk szabta határidőket tartsák be. Ugyanakkor javasoltuk és javasoljuk az összes speciális nyugdíj azonnali, haladéktalan megszüntetését, a progresszív jövedelemadó bevezetését, illetve a jövedelemadómentesség alkalmazásának felszámolását" - tette még hozzá az SZMVSZ elnöke a listához.

Bajkó Tibor elmondta, az Arbor szövetség beadványokkal fordult az önkormányzatokhoz annak érdekében, hogy a jelenlegi helyzetben találjanak megoldásokat a jogszabályi lehetőségek nyújtotta kereteken belül a helyi hivatalok vállalkozóbaráttá válásában. "Az önkormányzatok a helyi illetékekre adhatnának akár 50% kedvezményt is. Ez nagy segítség volna például a nehéz helyzetbe került turizmusban működő vállalatok számára, amelyek nagy ingatlanokkal rendelkeznek, emiatt jelentős összegű ingatlanadót kell fizetniük" - mondta Bajkó.

Szintén partnerként számít az önkormányzatokra az ASIMCOV elnöke is. Bagoly Miklós-Levente ismertette, hogy megalapítottak egy munkacsoportot, amely igyekszik az önkormányzat gazdasági jelentőséggel bíró döntéseit véleményezni, illetve ilyen irányú intézkedéseket kezdeményezni is. "Meg kell vizsgálni azokat a lehetőségeket is, amelyekről a központosított szervek jóváhagyása nélkül is lehet intézkedéseket hozni. Le kell ülni az önkormányzatokkal, és át kell tárgyalni minden lehetőséget, mert a megszorítások felengedésével a cégek anyagi gondjainak még közel sem lett vége" - mondta Bagoly Miklós-Levente.

Arról is beszélt, hogy szerinte a kormánynak létre kellene hoznia egy pénzalapot, amelyből anyagi segítséget tudna nyújtani a vállalkozásoknak. “Jelenleg a likviditás az egyik legnagyobb probléma, hiszen kiestek rendelések, csökkent bizonyos termelési kapacitások kihasználásának lehetősége is, ami bevételkiesésekhez vezetett" - nyilatkozta az ASIMCOV elnöke, aki arra is kitért, hogy a kamatmentes hiteleket nyújtó IMM Invest program a bankok szigorú feltételei miatt kevés vállalkozás számára nyújtott valódi segítséget.

Forrás: penzcsinalok.transindex.ro