Tanárok sztrájkja
Egy tanár évente több száz diák fejlődését befolyásolja követlenül vagy közvetve – abban a korban töltenek rengeteg időt a fiatalokkal, amikor azok a legbefolyásolhatóbbak, de a legsérülékenyebbek is. Nem csak tanítanak, hanem utat és példát mutatnak. Van tehát felelősségük bőven. Még sincs társadalmi megbecsülésük, és – mint most kiderült – megfelelő fizetésük sem.
A Székelyudvarhelyi Magánvállalkozók Szövetsége részéről úgy gondoljuk, hogy ha valaki ledolgozza a munkaidejét, és nem tud becsületesen megélni belőle, akkor azon a helyzeten változtatni kell!
Úgy gondoljuk, hogy ha a társadalmunkat meg akarjuk védeni, egyszersmind fejleszteni, akkor kezdetnek a törvényeket még a kormánynak is be kell tartani: oda kell tenni azt a jó 10 éve meghatározott 6%-ot (ld. GDP arányos ráfordítás) az oktatáshoz, valamint azt a fizetést, amit ugyancsak törvényben szavatoltak a tanároknak több évvel ezelőtt – majd a megfelelő szintre emelni.
És vissza kell térni a közös értékekhez, a felelősségvállaláshoz! De ezeket nem csak mi gondoljuk így: nap mint nap tapasztaljuk egyrészt a szolidaritást az oktatókkal, másrészt a néma elhatárolódást is tőle - jelen tanügyi sztrájk ugyanis előhozott számos olyan közösségi elégedetlenséget, frusztrációt – amely, lévén, hogy élő és napi kapcsolatban vagyunk rengeteg vállalkozóval, munkavállalóval, szakemberrel, bennünket is megtalál.
A visszajelzések azt mutatták, hogy a társadalom döntő hányada megérti a tanárok igényét a nagyobb fizetésre, de mégsem tudja támogatni nyugodt szívvel az erőfeszítéseiket. Kíváncsiak voltunk tehát, hogy az így kapott kép mennyire felel meg a valóságnak, valamint részleteiben mi az oka a csendes elutasításnak? Online kérdőívünket másfél nap alatt 86-on töltötték ki...
Nem kívánjuk elemezni az eredményt, bár természetesen van nekünk is véleményünk – a kapott kép ugyanakkor egyértelmű, a többin dolgozzanak az illetékesek: oktatók, oktatási adminisztráció, politikusaink stb.
Itt találja a kérdőívünkre kapott válaszokat, szerkesztve (a szinte szóra egyező, hasonló érveket összevontuk):
Kezdetnek:
- A válaszadók 40.7%-a határozottan elutasítja a sztrájkot
- 26.6%-uk teljes mértékben a sztrájkolók mellett van
- azoknak, akik határozottan szeretnék a nyilvánosság elé tárni az álláspontjukat, 57%-a a sztrájk mellett van
A PRO:
- A pedagógusok helyzete, munkája rendkívül alulértékelt az utóbbi években.
- A jövő szempontjából a legfontosabb az oktatás optimális feltételei és a pedagógusok és kisegítő személyzet kellőképpen meg legyen fizetve, minimum havi nettó 2000 eurónak megfelelő lejjel.
- Nagyon nincsenek megbecsülve, semmilyen szempontból.
- Van egy elvárás, szerződsz egy munkára és azt elvégzed. Azért fizetség jár, képzettségednek megfelelően.
- Egy rendőr "cu trei luni in crescatoria de curcani" próbaidősen 2x annyi fizetést kap, mint egy egyetemet végzett kezdő tanár.
- Azzal, hogy alacsonyan tartod a fizetést, a jó képességű személyeket más szakmák felé irányítod – miért is nem a tanügy felé?
- Rengeteg potenciális forrás van a finanszírozásra, el kellene kezdeni ténylegesen dolgozni a parlamentben.
A KONTRA:
- Nehéz a bizonytalanság a vizsgázóknak.
- Elvették vele az érettségi előtti heteinket, amik nagyon fontosak lettek volna.
- Mindig csak tiltakoztak, és csak akkor ilyen vehemensek, amikor a pénzükkel volt a baj.
- Évtizedek alatt a megbecsült, tiszteletreméltó tanárok, igazgatók vagy kihaltak, vagy elmentek nyugdíjba, vagy kiszóródtak a rendszerből - amire frissült, az farmernadrágos, felelősséget nem vállalós, anyagot ledarálós, megbecsülés hiányos.
- A szülőknek sincs kimondva, meghatározva semmiféle felelőssége a rendszerben. Szépen lassan minden átalakult gyerekközpontúvá és sem a közösség, sem a tanár nem számít, de ez így kényelmes a tanároknak, és ilyesmiért egy sem sztrájkol közülük.
- Az okozott stressz, a sok ezer szülő számára okozott napi fejtörés a munka - gyerekfelügyelet egyensúlyozásban, meg persze a kieső tudás miatti sok és drága külön óra díja, úgy gondolom, úgyis az ő felelősségük.
- Ezzel más közalkalmazottakat is sztrájkra buzdítanak, akiknek a tüntetése nagyobb problémát okoz, akár a gazdaság leállását.
- Az ország gazdasági helyzete nem enged meg ekkora emelést.
- Nem jó eredményekkel oktatnak a tanügyisek.
- Azt mondják, hogy kevés a tanár, de közben eszükbe sem jutna azért sztrájkolni, mert nem lehet hozzáférni a tanári állások nagy részéhez, csupán 1-1 évre, de ezt évtizedekig, plusz ezzel éppen ők vonzák a képzetlenebbeket.
- Nem hiszem el, hogy olyan iskolában, ahol senkinek sem sikerül az érettségi, ott csak a diákok lennének a hibásak.
- A tanároknak elég nagy fizetésük van a munkájukhoz képest! Az ember, aki nap mint nap reggel 6-tól dolgozik estig, alig kapja meg a minimálbért, ezzel szembe már a kezdő tanárok fél napokért is a dupláját kapják. A diákok mégse tudnak semmit! Térjünk már észhez, hogy mi mit ér!
- A sok plusz órákkal kapcsolatban, kérdem én, melyik tanár adózik?
- Az egész rendszer arra épül, hogy néhányan szenvedéllyel dolgoznak, arra mint szúnyogok rátelepednek, és ha történik valami, akkor szétszedik azt a szerencsétlent.
- Hányszor sztrájkoltak azért, mert ha bekerül az osztályba egy-két antiszociális kölyök, akkor azt nem lehet kirakni, de 25 gyermek nem tud miatta tanulni?
- Milyen alapon várnak szolidaritást, míg teljes elhatárolódást mutatnak a szülőktől, akik nem is érintettek közvetlenül ebben a konfliktusban: tehát nem egy oldalon állunk, azt mutatják ezzel. Az ovodákban miért nem oldották meg a gyerekek felügyeletét legalább, a jóindulat által így szimpátiát ébresztve?
- Nem kell mindent a rendszerre kenni, kezdődik már a kollegával, az igazgatóval, mert ha nem engeded át a gyereket, akkor szétszednek.
- Nem erről kell szóljon a sztrájk, hanem arról kellene, hogy leülünk és mennyit tudtok adni és ezért mit kellene csinálni – újra kell gondolni, és nem dolgozunk, amíg nincsenek feltételek – jogi feltételek, eszköz feltételek stb.
- Leadjuk az anyagot és időnként számonkérjük, és kész! Elméletben nyomjuk, hogy egyéni képességek stb., de nincs összhangban ez a feltételekkel, lehetőségekkel. Azt gondolják, ezt kívülről nem látjuk? De ezzel még sincs baj, csak a fizetésekkel?
- Ha megkapja az X pénzt a tanár, abből hogy lesz megbecsülés???
- Ha már olyan tanultak és értelmiségiek, akkor miért nem azt mondják, hogy a speciális nyugdíjakat el kell venni, és be kell tenni az oktatási rendszerbe, miért nem vállalnak fel semmiféle társadalmi feladatot?
Szám szerint a PRO és KONTRA érvek, hozzászólások közel hasonló számban jelennek meg a kérdőívben - a különbség tartalmilag van, a PRO érvek nagyrészt ugyanazok...
A felmérés nem teljesíti a szakmai feltételeket ahhoz, hogy kijelenthessük, leírja a társadalom általános viszonyulását a sztrájkhoz, azonban mindenképpen alkalmas egyes, uralkodó nézőpontok megismerésére, felfedésére.