Kereskedelmi társaság vagy egyéni vállalkozás- melyiket, mikor, miért válasszuk?

Vállalkozásformák - előnyök, hátrányok

A vállalkozások elindításának kulcskérdése: melyik ilyen jogi formát válassza a vállalkozó, melyik típusú vállalkozásforma felel meg és passzol az elképzeléseihez leginkább? Milyen előnyei és hátrányai vannak például a „péféának”, mikor érdemes nagyban, például „szérélében” gondolkozni? A kezdő vagy már rutinos, de váltani, változtatni akaró vállalkozók gyakori dilemmájával kapcsolatosan Szilágyi István könyvelőt kérdeztük.

- Milyen vállalkozás-formák közül választhat az, aki cégalapítást fontolgat?
Fontos tisztázni, hogy az érvényben levő román jogszabályok két nagy vállalkozási formát különböztetnek meg: a kereskedelmi társaságokat és az egyéni vállalkozásokat. A két forma közt az a különbség, hogy a kereskedelmi társaságok elkülönült saját személyiséggel és tulajdonnal rendelkeznek, a 31/1990-es társasági törvény alapján működnek, az egyéni vállalkozások pedig a 44/2008-as Sürgősségi Kormányrendelet alapján. Úgy a kereskedelmi társaságoknak, mind pedig az egyéni vállalkozásoknak több formája van.  A kereskedelmi társaságok csoportjába tartozik a közkereseti társaság (S.N.C.), betéti társaság(S.C.S.),  részvénytársaság (S.A.), betéti részvénytársaság (S.C.A.) és a korlátolt felelősségű társaság (S.R.L.). Az egyéni vállalkozásformáknak szintén több típusa van: engedélyezett természetes személy (PFA), egyéni vállalkozó (I.I.), családi vállalkozás (I.F.)

- Mikor melyiket érdemes választani? Mit kell tudni –nagyon leegyszerűsítve például egy részvénytársaság illetve egy egyéni vállalkozás elindításának feltételeiről?
A kereskedelmi társaságok alapítóokiratának megszerkesztése, mivel több ember társulását feltételezi, ügyvédi segítséget ígényel, ugyanis meg kell határozni, hogy kinek mi a joga és kötelessége, illetve mi történik akkor, ha a társak összevesznek. Egy jó alapítóokirat tehát olyan, mint a nyugaton ismert házassági szerződés: kitér jóra és rosszra is. Amikor egy társaság jogi formájáról kell döntenünk, figyelembe kell vegyük a következőket:a kft-knek legtöbb 25 tulajdonosa lehet, akik a cég tevékenységéért csak a tulajdonrészükig felelnek.Ez a típusú vállalkozás legkevesebb 200 lej tőkét feltételez. Ennek a kereskedelmi társaságnak tehát az előnye a kis tőkeszükséglet, a korlátolt felelősség, illetve a kevés társ.A részvénytársaságoknak legkevesebb 5 tulajdonosa lehet, akik szintén korlátolt felelősséggel bírnak. A részvénytásaság és a betéti részvénytársaság minimális tőkéje 25.000 eurónak megfelelő lej. Ezt a vállalkozási formát tehát csak ötnél több ember társulása és nagyobb tőkeigényű vállalkozások esetén ajánljuk.
A betéti társaságok és a közkereseti társaságok esetén a részestársak korlátlanul és egyetemlegesen teljes vagyonukkal felelnek a társaság kötelezettségeivel, ezért nem ajánlhatóak.
Az egyéni vállalkozások előnye a megalakítás egyszerűsége. Hátránya, hogy nem teszi lehetővé két vagy több személy társulását (hacsak nem családtagok). Ezért, ha két vagy több ember együtt akar vállalkozni, csak kereskedelmi társaságot alapíthatnak.

- Számvitel, adózás, alkalmazottak - milyen előnyei és hátrányai vannak a fentebbi két vállakozásformának?
Az egyéni vállalkozások vitathatatlan előnye az egyszerűsített számvitel. Ezzel szemben a kereskedelmi társaságok könyvelése kettős számviteli szabályok szerint történik, ezért képzett szakembert kíván. Az adózás szempontjából az egyéni vállalkozó további előnyöket élvez. Ahhoz, hogy a tulajdonos a vállalkozása által megtermelt jövedelmet zsebre tehesse, csak a nettó jövedelmére számolt 16%-os adót kell megfizesse, míg a kereskedelmi társaságok a 16%-os profitadó vagy 3%-os mikrojövedelmi adó megfizetésén kívül további 16%-os osztalékadót kell fizessenek, hogy a tulajdonos pénzéhez jusson. Zárójelben és érdekességként megjegyezem,  hogy Magyarországon például az egyéni vállalkozó is osztalékadót kell fizessen.
Egyes egyéni vállalkozások jövedelemnormák szerint adóznak, ők nyilvántartási kötelezettséggel sem bírnak, csak a kivetett fixösszegű adót kell megfizessék.
Az egyéni vállalkozó, ahhoz, hogy társadalombiztosításban részesüljön, jövedelme után társadalombiztosítást (legkevesebb havi 222 lejt) ,és egészségbiztosítást (5,5%-ot) kell fizessen. A kereskedelmi társaság tulajdonosa viszont munkaszerződést köthet saját vállalkozásánál.
Ami az alkalmazottakat illeti, az egyéni vállalkozások hátránya, hogy nem rendelkezhetnek alkalmazottakkal - kivétel az egyéni vállalkozó (I.I.), míg a kereskedelmi társaságok korlátlan számú alkalmazottat foglalkoztathatnak.

- Kinek melyik vállakozásformát érdemes választania?
Ha egy előre meghatározott, egyszemélyes vállalkozási formáról van szó, akkor erre  az egyéni vállalkozás valamelyik típusa tökéletesen megfelel. Több személy társulása esetén, vagy nagyobb, több alkalmazottat igénylő vállalkozás indítása esetén  mindenképpen a kereskedelmi társaságok valamelyik formája a javasolt.