Vállalkozásformák - előnyök, hátrányok

Az vállalkozások elindításának kulcskérdése: melyik ilyen jogi formát válasszon a vállalkozó, melyik típusú vállalkozásforma felel meg és passzol az elképzeléseihez leginkább? Milyen előnyei és hátrányai vannak például a „péféának", mikor érdemes nagyban, például „szérélében" gondolkozni? A kezdő vagy már rutinos, de váltani, változtatni akaró vállalkozók gyakori dilemmájával kapcsolatosan Szilágyi István könyvelőt kérdeztük.

– Milyen vállalkozás- formák közül választhat az, aki cégalapítást fontolgat?

Fontos tisztázni, hogy az érvényben levő román jogszabályok két nagy vállalkozási formát különböztetnek meg: a kereskedelmi társaságokat és az egyéni vállalkozásokat. A két forma közt az a különbség, hogy a kereskedelmi társaságok elkülönült saját személyiséggel és tulajdonnal rendelkeznek, a 31/1990-es társasági törvény alapján működnek, az egyéni vállalkozások pedig a 44/2008-as Sürgősségi Kormányrendelet alapján. Úgy a kereskedelmi társaságoknak, mind pedig az egyéni vállalkozásoknak több formája van. A kereskedelmi társaságok csoportjába tartozik a közkereseti társaság (S.N.C.), betéti társaság(S.C.S.), részvénytársaság (S.A.), betéti részvénytársaság (S.C.A.) és a korlátolt felelősségű társaság (S.R.L.). Az egyéni vállalkozásformáknak szintén több típusa van: engedélyezett természetes személy (PFA), egyéni vállalkozó (I.I.), családi vállalkozás (I.F.)

– Mikor melyiket érdemes választani? Mit kell tudni –nagyon leegyszerűsítve például egy részvénytársaság illetve egy egyéni vállalkozás elindításának feltételeiről?

– A kereskedelmi társaságok alapítóokiratának megszerkesztése, mivel több ember társulását feltételezi, ügyvédi segítséget ígényel, ugyanis meg kell határozni, hogy kinek mi a joga és kötelessége, illetve mi történik akkor, ha a társak összevesznek. Egy jó alapítóokirat tehát olyan, mint a nyugaton ismert házassági szerződés: kitér jóra és rosszra is. Amikor egy társaság jogi formájáról kell döntenünk, figyelembe kell vegyük a következőket:a kft-knek legtöbb 25 tulajdonosa lehet, akik a cég tevékenységéért csak a tulajdonrészükig felelnek.Ez a típusú vállalkozás legkevesebb 200 lej tőkét feltételez. Ennek a kereskedelmi társaságnak tehát az előnye a kis tőkeszükséglet, a korlátolt felelősség, illetve a kevés társ.A részvénytársaságoknak legkevesebb 5 tulajdonosa lehet, akik szintén korlátolt felelősséggel bírnak. A részvénytásaság és a betéti részvénytársaság minimális tőkéje 25.000 eurónak megfelelő lej. Ezt a vállalkozási formát tehát csak ötnél több ember társulása és nagyobb tőkeigényű vállalkozások esetén ajánljuk. A betéti társaságok és a közkereseti társaságok esetén a részestársak korlátlanul és egyetemlegesen teljes vagyonukkal felelnek a társaság kötelezettségeivel, ezért nem ajánlhatóak. Az egyéni vállalkozások előnye a megalakítás egyszerűsége. Hátránya, hogy nem teszi lehetővé két vagy több személy társulását (hacsak nem családtagok). Ezért, ha két vagy több ember együtt akar vállalkozni, csak kereskedelmi társaságot alapíthatnak.

– Számvitel, adózás, alkalmazottak - milyen előnyei és hátrányai vannak a fentebbi két vállakozásformának?

– Az egyéni vállalkozások vitathatatlan előnye az egyszerűsített számvitel. Ezzel szemben a kereskedelmi társaságok könyvelése kettős számviteli szabályok szerint történik, ezért képzett szakembert kíván. Az adózás szempontjából az egyéni vállalkozó további előnyöket élvez. Ahhoz, hogy a tulajdonos a vállalkozása által megtermelt jövedelmet zsebre tehesse, csak a nettó jövedelmére számolt 16%-os adót kell megfizesse, míg a kereskedelmi társaságok a 16%-os profitadó vagy 3%-os mikrojövedelmi adó megfizetésén kívül további 16%-os osztalékadót kell fizessenek, hogy a tulajdonos pénzéhez jusson. Zárójelben és érdekességként megjegyezem, hogy Magyarországon például az egyéni vállalkozó is osztalékadót kell fizessen. Egyes egyéni vállalkozások jövedelemnormák szerint adóznak, ők nyilvántartási kötelezettséggel sem bírnak, csak a kivetett fixösszegű adót kell megfizessék. Az egyéni vállalkozó, ahhoz, hogy társadalombiztosításban részesüljön, jövedelme után társadalombiztosítást (legkevesebb havi 222 lejt) ,és egészségbiztosítást (5,5%-ot) kell fizessen. A kereskedelmi társaság tulajdonosa viszont munkaszerződést köthet saját vállalkozásánál. Ami az alkalmazottakat illeti, az egyéni vállalkozások hátránya, hogy nem rendelkezhetnek alkalmazottakkal - kivétel az egyéni vállalkozó (I.I.), míg a kereskedelmi társaságok korlátlan számú alkalmazottat foglalkoztathatnak.

– Kinek melyik vállakozásformát érdemes választania?

– Ha egy előre meghatározott, egyszemélyes vállalkozási formáról van szó, akkor erre az egyéni vállalkozás valamelyik típusa tökéletesen megfelel. Több személy társulása esetén, vagy nagyobb, több alkalmazottat igénylő vállalkozás indítása esetén mindenképpen a kereskedelmi társaságok valamelyik formája a javasolt.