Társadalombiztosítás – teljes a káosz?
Számos értelmezésre és félreértésre ad okot a cégek könyvelőinek a január elsejétől életbe lépett és a társadalombiztosítási rendszerben alapvető változtatásokat jelentő 263/2010-es törvény. A már hatályban levő új nyugdíjtörvény, azaz az egységes köznyugdíj- rendszerre vonatkozó 263-as számú törvény alkalmazását megnehezíti, hogy a módszertana (alkalmazási normái) sajnos mai napig nem jelentek meg. A felmerült kérdésekre az ügyben illetékes Bán Katalin, a Hargita Megyei Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója adott részletes tájékoztatást.
A 263/2010-es törvény előírásai alapján kik számítanak a köznyugdíj –rendszerben kötelezően biztosítottnak?
A köznyugdíj -rendszer működését több alapelv is szabályozza, ezek közül a két legfontosabb a kötelezőség és a hozzájárulás elve. A kötelezőség elve szerint a magán és jogi személyek kötelesek részt venni a köznyugdíj –rendszerben és társadalombiztosítási hozzájárulást kell fizetniük,természetesen a törvény által előírt feltételek mellett. A hozzájárulás elve értelmében a társadalombiztosítási alap a jogi és a magánszemélyek hozzájárulásaiból áll. Ezen befizetett hozzájárulásoknak az alapján jön létre a különböző társadalombiztosítási szolgáltatásokra való jogosultságuk.
Ki számít biztosítottnak a törvény értelmében?
Biztosítottnak számít minden olyan fizikai vagy jogi személy, aki az alábbi kategóriák közül bármelyikbe tartozik:
1.- egyéni munkaszerződés alapján fejtik ki tevékenységüket: köztisztviselők, katonai személyzet, rendőrök,stb.
2.- nem bér jellegű jövedelmet realizálnak szerzői és ahhoz kapcsolódó jogdíjakból, az adótörvénykönyv előírásai szerint, illetve a polgári törvénykönyv előírásai szerint megkötött szerződések alapján.
3.- választott tisztségviselők vagy a végrehajtó , törvényhozási vagy igazságszolgáltatási hatóságok keretében kinevezett tisztségviselőként fejtik ki tevékenységüket.
4.- a kisipari szövetkezetek keretében tevékenykedő szövetkezeti tagok.
5.- munkanélküli segélyben részesülők (munkanélküliek)
6.- ügyvezetői vagy menedzseri szerződéssel rendelkező ügyvezetők, illetve menedzserek.
7.- gazdasági tevékenységet kifejtő engedélyezett magánszemélyek (II,IF,PFA stb.)
Ki köteles a társadalombiztosítási hozzájárulás befizetésére?
Az egységes köznyugdíj –rendszerben a tb.-hozzájárulás fizetésére köteles :
a munkáltató, a munkavállaló, a munkanélküli segélyt folyósító intézmény (a munkanélküli segélyben részesülő munkanélküliek esetében), a katonaság, belügy – ( ezek speciális helyzetek).
Mi alapján határozzák meg és mennyi a kötelezően befizetendő tb.- hozzájárulás összege?
Azt, hogy mennyi társadalombiztosítást kell fizetni, a havi jövedelem alapján állapítják meg. A hozzájárulási kvóták differenciáltak a munkafeltételek (munkakörülmények) függvényében:
→ 31,3 tized százalék normális munkakörülmények estén, amiből 10,5 tized százalékot a munkavállaló és 20,8 tized százalékot a munkáltató fizet
→ 36,3 tized százalék a rendkívüli munkakörülmények esetében, amiből 10,5 tized százalékot fizet a munkavállaló és 25,8 tized százalékot a munkáltató
→ 41,3 tuzed százalék speciális munkakörülmények esetében , ebből 10,5 tized százalékot fizet a munkavállaló és 30,8 tized százalékot a munkáltató
A 6-os és 7-es pontban leírt kategóriákba tartozó személyek csak akkor kötelesek társadalombiztosítási hozzájárulást fizetni, ha a jövedelmet kimondottan ezekből a tevékenységekből valósítják meg és a megvalósított évi átlag bruttó jövedelem egyenlő vagy nagyobb mint 4 országos bruttó átlag-bér (arról az országos bruttó átlag -bérről beszélünk, amit a 2011-es évi társadalombiztosítási költségvetés megalapozásánál vettek figyelembe, azaz 2022 lej → 2022 lei x 4=8O88 lei ). Ezek a személyek a teljes tb.-hozzájárulási kvótát kell fizessék.
Például, ha az érintett munkaszerződéses alkalmazottja egy cégnek és emellett van egy magánvállalkozása is, a tb.-t a magánvállalkozásból megvalósított jövedelem után nem kell fizesse.
A törvény 11-es szakaszának 3-as bekezdése szerint az ügyvezetők és menedzserek, az egyéni és családi vállalkozások tagjai valamint az engedélyezett magánszemélyek esetében a havi biztosított jövedelem nem lehet kevesebb, mint az országos átlag bruttó bér 35 százaléka és nem lehet nagyobb, mint ennek ötszöröse.
2022 lej x 0,35 = 708 lej
2022 lej x 5 =10.110 lej
Tehát a jelenlegi rendelkezések alapján a havi biztosított jövedelem nem lehet kisebb mint 708 lej és nem lehet nagyobb mint 10.110 lej.
( Egy egyéni vállalkozó, akinek a havi biztosított jövedelme 708 lej, akkor havi 222 lej tb.-hozzájárulást kell fizessen.(708 lej x 31,3% = 222) Ez a 222 lej csak tb.-hozzájárulás (nyugdíjalap) és nem tartalmaz semmilyen más hozzájárulást. Ha a vállalkozó havi biztosított jövedelme 1250 lej, akkor havi 391 lej (1250 lej x 31,3% = 391) tb.-hozzájárulást kell fizessen.)
- A félnormás munkaidővel dolgozó alkalmazottak esetében mi az előírás?
- A félnormával dolgozó személyek esetében, tehát akinek a munkaszerződésében, illetve a szolgálati viszony létrjöttét igazoló dokumentumban 4 órás munkaidő van feltüntetve, a megvalósított fizetés, azaz bér jellegű jövedelem után kell tb.-hozzájárulást fizetni.
- Mi történik abban az esetben, ha évközben változik az egyéni vállalkozó jövedelme?
- Amennyiben évközben változik az egyéni vállalkozó jövedelme és az évi átlag bruttó jövedelme meghaladja az országos átlag bruttóbér négyszeresét, az illető vállalkozó egész évre tb.- köteles.
Mire kell számítson az, aki nem fizeti a tb-t?
Aki nem fizet társadalombiztosítást, holott erre köteles lenne, az a be nem fizetett ősszegre kamatot és késedelmi bírságot kell fizessen (dobanzi si penalitati de intarziere calculate pentru fiecare zi de intarziere, pana la achitarea sumei datorate). Amennyiben ennek nem tesz eleget törvényesúton eljárást indítanak ellene.
