Nyomtatás

Szép számban gyűltek össze csütörtök délután Tiberiu Pănescu, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatójának Munkaerőpiaci lehetőségek és álláslehetőségek téma köré csoportosuló előadására, amelynek a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont előadóterme adott otthont.

Az előadás a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetségének (SZMSZ) támogatásával jött létre, és a vállalkozóknak nyújtottak felvilágosítást a frissen végzettek, illetve a 45 év fölöttiek alkalmazási lehetőségeiről. A munkaerőpiacon a munkaadók szempontjából történő legkedvezőbb változást az év elején módosított inastörvény hozta, amelynek lényege, hogy a 25 év alatti, frissen végzett személyeket inasként alkalmazhatják a cégek. A módosított törvény március 1-től lépett érvénybe, és lényegében azt tartalmazza, hogy a fiatal munka közben tanulhatja meg a szakmát, amiért az őt alkalmazó cég egy, két vagy három éven keresztül 300 lej étékű pénzügyi támogatást kap havonta a munkaerő- elhelyező ügynökségtől. Az inas három év után kötelezően vizsgát kell, hogy tegyen egy a szakmában akkreditált cégnél, a vizsgadíjat pedig a munkaadónak kötelezettsége kifizetni – mondta Tiberiu Pănescu. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a három év alatt nem kötelező az elméleti tanítás, de a legmegfelelőbb, ha ez idő alatt tíz-tizenöt százalékban elméletet is tanít a munkaadó, ugyanis a vizsgán nemcsak gyakorlati kérdésekben kell, hogy megfeleljen a fiatal. Viszont, ha az inasnak nem sikerül diplomát szerezni a szakmában, akkor a munkaadónak kötelessége visszafizetni a háromévi támogatás összegét. Mint a szakember elmondta, az inast egy specifikus munkaszerződéssel kell alkalmaznia a munkaadónak, amely alapján más munkásokhoz hasonlóan minden jogot megkap és a 300 lej értékű támogatás mellett fizetés is jár neki. Pănescu ugyanakkor arra is felhívta a vállalkozók figyelmét, hogy a kollektív munkaszerződések eltörlése óta megszűnt a minimálbér iskolaszintek alapján történő megszabása, ezért csak a munkatörvények betartása kötelezi őket a szerződések megkötésekor. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a béreket maga a munkaadó szabja meg és nem kötelessége beleszámítani a munkások végzettségi szintjét. Természetesen vannak kivételek is a munkások alkalmazásakor, például ha cégen belül létezik kollektív munkaszerződés, amelyben pozíciókra lebontva van meghatározva a bérezés. Ebben az esetben kötelezően be kell tartani a szerződésben foglaltakat. Az érdeklődők a munkaerő-elhelyező ügynökség iránti kötelezettségeirkől is információkat szereztek, ugyanis a szakember elmondta, hogy a cégeknél felszabadult munkahelyeket öt munkanapon belül kötelezően be kell jelenteni a hivatalban. Ha ez nem történik meg, a vállalkozók akár 1500-5000 lej értékű bírságban részesülhetnek. Pănescu elmondta, az ügynökség a vállalkozókat támogatja abban is, ha frissen végzetteket vagy 45 év fölötti személyeket alkalmaznak. Ezért ezeket az eseteket is jelenteni kell náluk, mert akkor a munkáltató évente 6-7000 lej értékű pénzügyi támogatásban részsülhet.