Hétfőn, 2017. szeptember 18-án 18:00 órától került megszervezésre egy újabb „SZMVSZ Kerekasztal” a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége szervezésében.
A találkozó meghívottja és vendége Tiberiu Panescu, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség (ANOFM) vezetője volt.
A találkozón a meghívott elsősorban az újabb törvényi szabályozásokat, kötelezettségeket, eljárásokat és lehetőségeket ismertette, majd kötetlen beszélgetés keretében megbeszélésre, tisztázásra kerültek a vállalkozók körében felmerülő kérdések. Mint elhangzott, sajnos nem minden munkaadó jelenti be a tervezett, de akár régi és felszabadult üres állásait, miközben ez kötelezettsége. Ennek ellenére jelen pillanatban is kb. 560 munkahely van iktatva az Ügynökségnél megyei szinten - igaz, ezzel szemben a kb. 6300 bejelentett munkanélküli személy közül csupán 400-450 a komoly szándékú munkakereső a tapasztalataik szerint.
Szóba került még egy munkahely meghirdetése során elfogadható feltételek kérdésköre, illetve kiemelten azon munkavállalók (regisztrált munkanélküliek!) típusa, akik alkalmazása esetén általában a munkaadó, de néhány esetben a munkavállaló is, jelentős támogatásokba részesül. Ilyenek a frissen végzett első munkahelyre jelentkezők, a 45 éven felüli munkanélküliek, fogyatékkal élő személyek, egyedül gyereket nevelő szülők, 25 év alattiak, hosszú távú munkanélküliek, stb. A támogatások a legtöbb esetben 900 lejt jelentenek, de egyes esetekben, mint például az inas program (szakmai képesítés a munkahelyen) esetén, ez több is lehet; ez utóbbi esetben az összeg 1350 lej havonta a munkaadónak, amely szakterülettől is függően akár 3 évig is folyósítanak. És még mindig az utóbbi példánál maradva érdekesség, hogy ilyen támogatásra évek óta egyetlen igénylés sem volt.
És ha már a támogatásoknál tartottunk, egy kiemelt lehetőség továbbá a 15 km-nél távolabbról munkát vállalók számára felajánlott támogatás, hiszen az „ingázásra” napi 50 bani/km-t számolhatnak el (ez például egy 16km távolságról, faluról városba ingázónak, napi 32 km-rel számolva napi 16 lejt jelenthet, ami egy hónapra számolva jelentős segítség lehet). De természetesen nincsen rózsa tövis nélkül – a támogatás feltétele, mint a legtöbb támogatás esetében is, hogy adott ideig nem szabad felmondani a munkaadónál.
Megbeszélésre kerültek még a civil szerződésekhez kapcsolódó kérdések, a külföldi munkavállaló itthoni kötelezettségei, de szóba került a napszámosok helyzete a segélyezés oldaláról, és a nem regisztrált munkanélküliek helyzete (a rendszer számára nem léteznek) is.
Bár a munkanélkülivé válásnak, de akár a munkaerőhiánynak is összetett oka van, az Ügynökség vezetőjének a tapasztalataik alapján határozott véleménye, hogy ehhez igencsak hozzájárul a nem megfelelően működő oktatási rendszer – mint ahogyan az ő munkájukat sem segítik azok az általa fölöslegesnek ítélt bürokratikus kötelezettségek, amelyekkel kapcsolatban évek óta hiába fogalmaznak meg módosítási javaslatokat a különböző szintű döntéshozók felé.
A tapasztalatok alapján végül Tiberiu Panescu úr egy segítő célú felhívással is élt, miszerint egyes alkalmazások előtt javasolja az Ügynökség megkeresését a munkaadó részéről, ahol esetenként hasznos tanáccsal tudnak szolgálni, amennyiben a munkaadó támogatást szeretne majd igényelni a munkavállaló után – sokszor előfordul ugyanis, hogy egyes apró, be nem tartott előírás miatt ez utóbb lehetetlenné válik.
A találkozó végén a Szövetség részéről néhány javaslat hangzott el az információáramlás javítása érdekében, illetve egyes támogatási formák átgondolását célozva, kimondottan a növekvő munkaerőhiányra és egyes cégek visszajelzéseire alapozva.
Az igen pozitív hangvételű, és a felek által igen tartalmasnak ítélt megbeszélés végén a Szövetség, illetve az Ügynökség képviselői folyamatos kapcsolattartásban, adott időközönként további találkozók, megbeszélések szervezéséről egyeztek meg.
