A találkozó, melyen az SZMVSZ-t Jakab Áron Csaba elnök és Varga Zita-Anna képviselte, alapgondolata és kiidnulópontja az elvándorlás és munkaerőhiány jelentette, kapcsolódva az SZMVSZ által ebben a témában készített nyári felméréshez.

Amint az SZMVSZ elnöke felvezetőjében kifejtette, a probléma gyökere valószínűleg igen sokrétű már az oktatási rendszerünk oldaláról szemlélve is: az oktatási rendszerünk jellegzetességei és a valóság, vagyis aktualitások elvárásai közötti szakadék mélységén túl a változásra, dinamizmusra való hajlam és képesség hiánya, illetve az oktatást is beleértve a különböző közép- és hosszútávú stratégiák, és az ezeken alapuló konkrét cselekvési tervek teljes hiánya, ami már elsőre nyilvánvaló kiinduló pontok lehetnek mindenkinek.

A felvetéssel kapcsolatban Szász Zoltán elnök is hasonlóan vélekedett – egyértelmű, hogy a gazdaság megújulást vár a szakoktatástól. Kemény és intenzív koordinációra lenne szükség már az elemi osztályok oktatásától, ha eredményt akarunk elérni. Sokszor az újszerűnek látszó megoldások, mint a duális oktatási képzés sem jelentenek előrelépést, ha félreértelmezetten használjuk a koncepciót – az átgondolatlanságból csapnivaló félmegoldások születnek, amelyektől hiába is várunk változást. Elsősorban konkrét és átfogó modellekre lenne szükség, amelyeket fel kell építeni, majd a folyamatok szigorú és eredményorientált ellenőrzése mellett életbe léptetni.

Az elméleti oktatás sincs igazán a helyzet magaslatán, hiszen mesterségesen felduzzasztott létszámmal dolgoznak, gyakran olyan gyerekekkel, akik sikertelen szakiskolai felvételi után, vagy szaklíceumi osztályokból igazolnak át oda, ami sem egyik, sem másik oldalt nem viszi előre.

A Pedagógusok Szövetségének helyi elnöke szerint egyes önálló tanintézmények összevonása, sokszor megszűntetése vagy felszámolása is egy igen elhibázott lépés – főként, hogy magyar intézményt igen nehéz létrehozni, és ezért az ilyeneket védeni kellene. Óvodai szinten elsősorban a gyereklétszámot kellene normalizálni az óvodai csoportokban a törvényes keretek szerint, a kötelező oktatásban pedig az összes gyerek beiskolázást kellene megoldani. A szakoktatásban az iskolák szerepét ki kellene terjeszteni szakképző, szaktanácsadó, felnőttképző és átképző feladatokkal, illetve az elméleti oktatásban hangsúlyosabb szerepet kellene kapjon a tanulók nemzeti elkötelezettségének és szociális érzékenységének a fejlesztése.

Természetesen történt előrelépés is az elmúlt időszakban néhány területen. A vállalkozók érdeklődése és cselekvéskészsége jelentősen nőtt, folyamatosan bővül a diákok és cégek közötti együttműködési viszony. Az iskola műhelyek bővítése, játszóterek építése, új óvodai csoportok indítása, óvodák felszerelése mind jelentős előrelépés. Elindult egy párbeszéd, amit minden szinten folytatni kell.

Ezek a lépések azonban nem elegendőek, nemigen fognak látványos eredményt hozni az elvándorlás megfékezését tekintve. Ennél több kellene, nagyon-nagyon másként és sokkal-sokkal több.

 A találkozó végén a felek további találkozókban állapodtak meg, hogy sorba véve az egyes területeket konkrétabban is körbejárhassák a lehetséges és elvárható intézkedéseket. Ahogy az SZMVSZ elnöke fogalmazott: látván és tapasztalván a munkaerőhiányt, a helyi gazdasági élet lelassulását, lemaradását a környező régiókhoz képest, a magára hagyott vagy szétbomlott családokat, a minden sarkon 2 fogadóirodás és 3 turkálós szürke mindennapokat - a kérdés nem az, mennyit késtünk az ilyesmivel (is), hanem hogy elkéstünk-e…