A Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége áprilisban konferenciát szervezett „Új törvények – előírások – szabályozások” témában, kimondottan a mikrovállalkozókra, egyéni vállalkozókra kihegyezve. A konferencián Moldován Emil cégbejegyzésekkel foglalkozó szakember, Mihály István Csaba pénzügyi menedzsmenttel és pályázatokkal foglalkozó tanácsadó, illetve Katona Hajna, a székelyudvarhelyi Közpénzügyi Hatóság képviselője tartott előadást az érdeklődő vállalkozóknak.
Moldován Emil az elmúlt hónapok tendenciáit mutatta be az induló vállalkozásokat érintő változásokról, illetve az alkalmazott cégformákat érintő jellegzetességekről, statisztikákról. Mihály István Csaba a pályázatok szemszögéből közelített meg pár kérdést.
Ahogyan az várható volt, a legnagyobb érdeklődésre a Katona Hajna előadása, az elmúlt hetek/hónapok változásaival kapcsolatos számos részletes információ, illetve válaszok tartottak számot.
Amint előadása kezdetén leszögezte, az elmúlt időszakra jellemző törvényi változások nem annyira drasztikusak, mint amennyire váratlanok: az adófizetői kötelezettség és felzárkózás elve érvényesül bennük: „Ha vállalkozó lettél, fel kell nőni a vállalkozói státushoz, függetlenül a vállalkozói formától - meg kell szokni a kötelezettséget, felelősséget. Nem lehet különbséget tenni a Kft és egyéni vállalkozó között, például ki kell tudni számolni a járulékokat és bevallást (…)”.
Az idéntől tehát – immár általánosan - önadózó rendszer kerül bevezetésre. Rábízták a vállalkozóra, mennyit fog/akar fizetni, mi után és mikor akar fizetni, de adott helyzetben magát a bonifikációt vagy normákat is magának kell kiszámolnia (ha időben fizet, ha online rendezi ügyeit, korkedvezményes vagy rokkantsági normákat pl.); természetesen ezt majd utólag ellenőrizni fogják, bár az ellenőrzésről még nincs konkrét módszertan. A jogi személyek esetében ugyanakkor a bevallás direktben végrehajthatóvá válik, vagyis amennyiben nem kerül befizetésre a bevallott összeg, azt a végrehajtó minden további nélkül behajthatja. Éppen ezért javasolt ettől kezdve szakemberek megbízása (könyvelő, adótanácsadó, stb), az egyéni vállalkozók esetében is – éppen a megnőtt felelősség miatt a könyvelőkre például kimondottan figyel az utóbbi időkben az ANAF, hiszen amíg eddig egy könyvelő kiválasztása nyitott lehetőségnek számított, ma már nem szívesen vesznek el olyan nyilatkozatot, ahol nem ismerik, nem ismerik el az adott szakembert.
Amint az ANAF képviselője elmondta, átláthatóbb lett az ún. rizikóbesorolás is a cégek esetében, amitől akár egyes engedély beszerzését, de maga az ÁFA visszaigénylését is befolyásolja. A törvényhozó konkrétan megfogalmazta, milyen a kis rizikójó cég, és ez azon alapszik, amit bevall az adott vállalkozás, illetve annak fiskális viselkedésén: mennyire vallanak be határidőre, milyen rendszeresen fizetnek adót, miben voltak érintettek a vállalkozás vezetői…
Egy új lehetőség, hogy a bevallásokon a megadott határidőig bármennyiszer javíthat a vállalkozó, illetve fizetni is bármikor és bármennyiszer fizethetünk, csak a határidőig mindent rendezzünk el. Ehhez járul hozzá az idéntől hatványozottan javasolt internetes ügyvitel és kapcsolattartás (SPV – „Spatiu Privat Virtual”), ahol ez nem igazán fog problémát jelenteni, hiszen ott minden információt naprakészen láthatunk majd, és ami jövőtől előreláthatóan kötelező lesz. Ezzel volt kapcsolatos az előadó figyelemfelkeltő megjegyzése is: nem segít, ha bevisszük papíron a pénzügyre a bevallásainkat, ott nem fogják értelmezni vagy átírni, hanem csak beviszik az adatokat rendszerbe, akárcsak mi tennénk azt otthonról interneten.
Ami a fizetési kötelezettségeket illeti az egyéni vállalkozók, illetve plusz jövedelemmel rendelkezők esetében, itt is számos újdonsággal szolgált Katona Hajna. Ilyen például amikor az előrejelzés alapján nem kell fizetnünk, de az év végéig mégis meghaladjuk a plafont - ekkor utólag könnyen változtatható a bevallás; vagy ha valakinek bevallási kötelezettsége van, minden jövedelmi kategóriát egyben kell nézni és a plafon (22800 lej) elérésétől függ a fizetési kötelezettség; nyugdíjra mint jövedelemre nem kell egészségbiztosítást fizetni; a szellemi termék, a szerencsejáték vagy befektetésekből származó jövedelmek például forrásnál adózott jövedelmek lettek (adózás utáni összeget kapunk)…
A jövedelem nélküli személyek számára jelenthet sokat, hogy kedvezményként, egyféle szociális segítségként, csupán 6 hónapnak megfelelő egészségbiztosítási összeget kell befizessék, nem az országos minimálbér 10%-át – ez érvényes azon egyéni vállalkozókra is, akik nem érték el a már említett plafont. És ide tartozik még, ami ugyancsak újdonság, hogy a társadalombiztosítási státuszt összekötötték a bevallási határidővel - nem függ attól, hogy ki van fizetve vagy sem: ha bevallott, akkor biztosított (egyszóval nincs köze a nyugtához; az illető kötelezte magát a befizetésre, amit ha kell behajtanak, tehát már biztosított).
Az ANAF képviselője ugyanakkor elismerte, rengeteg új dolog van számukra is az új rendszerben, illetve hogy ezután fog sok minden tisztázódni, viszont mindenképpen jövőbemutató, pozitív változásokról beszélhetünk. Igaz, a könnyítéseknek és általánosításoknak, az internetes „rövidre zárásnak” a másik oldala, hogy lényegében magára marad a vállalkozó – az átálláshoz még egy ideig segítik és követik a hatóságok a vállalkozó munkáját, de a jövőben már nem fogják ennyire fogni a kezét.
A megjelent vállalkozók nem voltak túlzottan optimisták: a tapasztalatokat figyelembe véve először is semmiféle garanciát nem látnak arra, hogy ez a számos változással teli új rendszer nem fog pár hónap múlva akár újra fenekestől felfordulni. Másrészt mivel az ANAF informatikai rendszere igencsak elavult, nem az a kérdés szerintük, mi mennyire egyszerűsödik, hanem hogy működőképes lesz-e? Az „előre fizetés rendszerének” megszűnését ugyanakkor egyértelműen pozitívan véleményezték: mindenképpen segíti – különösen a fiatal – vállalkozni szándékozókat, hogy ezután a jövedelem megvalósításának függvényében, annak teljesítésével összhangban kell majd adókat és járulékokat fizetniük.
