A középiskolás diákok általános ismereteit vizsgálva készített – nem reprezentatív – felmérést a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége (SZMVSZ). Ebből kiderült, hogy a tesztek kitöltőinek 11 százaléka szerint Borboly Csaba Székelyudvarhely polgármestere, és bár a tanulók többsége vállalkozó szeretne lenni, 7 százalékuk szerint a S.R.L. a román titkosszolgálat rövidítése.

A mintegy 2000 székelyudvarhelyi középiskolás közül 238 diákot kérdezett meg szabadidős tevékenységek, politika, nyelvismeret és gazdasági témakörben az SZMVSZ csapata, hogy ezáltal feltérképezhesse az érintettek általános ismereteit – tudtuk meg Jakab Áron Csabától, a szövetség elnökétől. Mint mondta, bár a tesztek eredménye több szempontból is vészjósló, nem reprezentatív felmérésről van szó, így nem lehet konkrét következtetéseket levonni belőle, vitaindítónak azonban jó.

Meglepő adatok

A gazdasági ismereteket firtató kérdésekre csupán a válaszadók 16 százaléka válaszolt helyesen – kezdett az eredmények elemzésébe Jakab Áron Csaba.

A diákoknak 64 százaléka tudta, hogy a S.R.L. a korlátolt felelősségű társaság román megfelelője, 19 százalékuk egy fiktív pártot sejtett a betűk mögött, 7 százalékuk pedig a Román Hírszerző Szolgálatot jelölte meg helyes válaszként.

Az érintettek 48 százalékának ötlete sincs, hogy mennyi az általános forgalmi adó.

Állampolgári és politikai ismeretek terén sem jobb a helyzet, a diákok 94 százaléka nem tudja, hogyan áll össze a helyi önkormányzat, 32 százalékuknak elképzelése sincs arról, hogy hány képviselő van az udvarhelyi önkormányzatban.

A válaszadók 78 százaléka ugyan tudja, hogy Gálfi Árpád Székelyudvarhely polgármestere, de 11 százalékuk szerint Borboly Csaba viseli a tisztséget, tíz százalékuk szerint pedig Bunta Levente.

Klaus Johannis államelnökségéről 64 százalék tudott. A tesztek kitöltőinek 85 százaléka igazolta vissza, hogy Kelemen Hunornak köze van az RMDSZ-hez, de csak 22 százalékuk tudja, hogy pontosan milyen tisztségben van.

A többség szerint Emmanuel Macron nem francia elnök, hanem egy mértékegység.

Nyelvismeret terén az a legfeltűnőbb, hogy a diákok fele jobban beszél angolul, mint románul. A fiatalok 27 százaléka egyedül dönt jövőjéről – családját nem vonja be –, ugyanakkor az is érdekes adat, hogy míg 15 százalékuk egyáltalán nem szeretne külföldre menni dolgozni, 16 százalékuk egyértelműen igen.

Legkevesebben sofőrként (<1%), rendfenntartóként (1%), illetve politikusként (3%) szeretnének munkába állni, míg legtöbben vállalkozók és menedzserek lennének.

A szabadidős tevékenységeket firtató kérdésre adott válaszokból kiderült, hogy a felmérésben részt vett fiataloknak csupán 31 százaléka vett részt minimum 40 kilométeres kerékpártúrán.

Jakab Áron Csaba hangsúlyozta, az eredményt továbbítani fogják a tanintézeteknek és a polgármesteri hivatalnak, ugyanakkor szövetségük honlapján bárki megtekintheti rövid kiértékelőjüket. Hozzátette, a felmérés meggyőzte őket arról, hogy az elkövetkezőkben érdemes lesz külön-külön, mélyebben foglalkozni az egyes kérdéskörökkel.

Gond lehet az oktatással

Az oktatási rendszerben látja a hibát Kiss Mihály, aki a kérdőív kitöltése mellett a felmérés lebonyolításában is részt vett. A Székelyhon kérdésére elmondta, az iskolában kapott tankönyvek 99 százaléka használhatatlan, így csak tanáraik jegyzeteiből, illetve a különböző alternatív kiadványokból tudnak tanulni. Olyan földrajzkönyvet kaptunk, amelyben még mindig George Bush az Egyesült Államok elnöke – fogalmazott. Hozzátette, az is nagy probléma, hogy nem tanítanak olyan dolgokat, amelyeket a mindennapi életben felhasználhatnak.

Többrétű probléma

Hatalmas problémák vannak az oktatási rendszerrel, ahol többnyire elméleti képzést kapnak a diákok – jelentette ki Ilyés Ferenc, a székelyudvarhelyi MÜTF Oktatási Központ igazgatója. Az is gond, hogy egy fiatalabb tanuló nyaranta nem mehet el dolgozni, hogy tapasztalatokat gyűjtsön.

„Agyonszabályoztuk a fiatalok életét, pedig teret kellene biztosítani nekik, hogy kibontakozzanak, hogy sikerélményük legyen” – fogalmazott. Az igazgató szerint a kommunikáción is javítani kell, hiszen a fiatalok nem azokat a csatornákat használják, amelyeket az idősebbek. Hangsúlyozta, a szülőkkel való kapcsolatot is meg kell erősíteni, ugyanakkor példaképekre van szükség. „A médiában például folyton csak a politikus acsarkodásáról lehet hallani, ami persze hogy nem érdekli a fiatalokat, így viszont elfordulnak a közügyektől” – jegyezte meg.