Összesen 163, tartós munkavállalás céljából külföldön élő székelyföldit kérdezett meg a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége (SZMVSZ) arról, hogy milyen feltételek mellett költözne haza szülőföldjére. A válaszadók közel negyven százaléka szeretne a későbbiekben itthon élni.

Tavaly december és idén március között több külföldi szervezettel is felvette a kapcsolatot az SZMVSZ, hogy minél hitelesebb online felmérést készíthessen a külföldön dolgozók hazaköltözési szándékáról, illetve annak feltételeiről – fejtette ki egy szerdai sajtótájékoztatón Jakab Áron Csaba, a szervezet elnöke. Mint mondta, a felmérést azért végezték el, mert gazdasági téren óriási problémává vált az elvándorlók miatt kialakult munkaerőhiány, aminek számos vetülete van. Ezek között említette egyebek mellett az inflációt, a minden téren tapasztalható instabilitást, illetve a családok széthullását is. „Úgy érezzük, hogy egy olyan társadalomban élünk, amely nem akarja tudomásul venni a valóságot, mivel ha ezt megtenné, akkor felelősséget kellene vállalni.

A mi társadalmunk pedig ezt nem teszi meg, és itt azokról beszélek, akik ezen változtathatnának. A felmérés nem valaki ellen szól, hanem egy tükröt akar mutatni a helyzetről” – fogalmazott Jakab.

Ha nem a pénz, akkor mi?

Az SZMVSZ által készített kérdőívek kitöltőinek csupán 37 százaléka költözne haza, de hasonló arányban vannak, akik még bizonytalanok e tekintetben.

Noha egy korábbi felmérésükből az derült ki, hogy legtöbben az alacsony fizetések miatt mentek külföldre, megteremteni a megélhetésükhöz szükséges anyagiakat, a mostani válaszadók véleményéből más derül ki – magyarázta Jakab Áron Csaba. Amikor ugyanis azt kérdezték tőlük, minek kellene változnia ahhoz, hogy hazajöjjenek, a jobb bevétel legtöbbször be sem került az első hét-nyolc szempont közé.

A válaszadók 34 százaléka szerint az állam és törvénykezés kategóriában elsősorban a korrupciót kellene felszámolni ahhoz, hogy hazajöjjenek, 25 százalék stabilitást szeretne a jogszabályok meghozatalában. Nemzet és nemzetiségi jogok szintjén 45 százalék szabad – magyar – nyelvhasználatot szeretne, de csupán 13 százaléknak fontosak az infrastrukturális fejlesztések, és ugyanekkora az arány az autonómiára vonatkozóan is.

A tanügy és oktatás területén legtöbben (21 százalék) minőséget szeretnének a mennyiséggel szemben, illetve sokan szeretnének magyar egyetemeket is (19 százalék). A megkérdezettek 56 százaléka gondolja úgy, hogy az egészségügyben a hálapénz megszüntetése a legfontosabb, csak 2 százalék szeretne alacsonyabb gyógyszerárakat.

Politikai kérdéskörben legtöbben szintén a korrupciót jelölték meg (20 százalék) problémaként. A közhangulat javulása is fontos ahhoz, hogy egy külföldön dolgozó hazaköltözzön, a többség egyenlő mércét szeretne mindenkinek. A családok számára a válaszadók 31 százaléka adókedvezményeket és egyéb támogatásokat szeretne.

Hogyan tovább?

Jakab kijelentette, felmérésük egy későbbi elemzésük alapjául szolgál, illetve „gondolatébresztő” jelleggel el fogják küldeni a székelyföldi önkormányzatoknak, intézményeknek és szakmai szervezeteknek is. Arról is tájékoztatott, hogy nemrég eredményeiket is felhasználva készítettek összeállítást az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetségével (UKKSZ), valamint a Hargita Business Centerrel közösen egy vállalkozóbarát önkormányzat ismérveiről. Egyébként a Székelyhon kérdésére nem tudott konkrét választ adni arra vonatkozóan, hogy reprezentatív felmérésről van-e szó, azt azonban leszögezte, hogy a kérdőív kitöltői mindannyian hitelesek.