Eurostat: Romániában közelít az uniós átlaghoz az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számított értéke
Románia felzárkózását jelzi, hogy az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számított értéke 2022-ben még 24, 2021-ben pedig 27 százalékkal volt kisebb az uniós átlagnál.
Folytatás, illetve további hírek letöltése: itt
Boros Ábel közgazdász, vállalkozó után a Szak/MA beszélgetés-sorozat második meghívottja Abrán Hunor nőgyógyász lesz, aki az előadása után szívesen válaszol minden, az orvosi szakmával kapcsolatban felmerülő kérdésre is, közlik az esemény leírásában.
Az előadás a Kossuth Lajos 20. szám alatt található Civil Központ előadótermében lesz március 2-án, csütörtökön 17 órától, a belépés ingyenes, és regisztrációhoz sem kötött – tudtuk meg Tóth Tímeától, az Udvarhelyi Fiatal Fórum elnökétől.
Péter Zsanett, Székelyudvarhely nagy tervekkel megválasztott diákpolgármestere a Székelyudvarhelyi Magánvállalkozók Szövetségével partnerségben végzett felmérést a székelyudvarhelyi középiskolás diákok körében. A kérdőív azt mutatta, hogy komoly igény van pályaorientációs előadásokra, így az SZMVSZ és az Udvarhelyi Fiatal Fórum közösen hozta létre a Szak/MA névre hallgató előadássorozatát.
Forrás: uh.ro
Kedden, augusztus 01-én került sor Tusnádon az AREC (Arab Megújuló Energia Bizottság - Arab Renewable Energy Commission) és a sepsiszentgyörgyi székhellyel rendelkező Green Energy Klaszter, valamint Pro Wood Klaszter képviselői közötti találkozóra, melyre meghívást kapott az SZMVSZ, valamint a székelyudvarhelyi székhellyel rendelkező Save Energy Klaszter is.
A találkozón az AREC 14 tagú arab küldöttsége (mérnökök, politikusok Jordániából, Kuvaitból, Palesztinából, Egyesült Arab Emirátusokból, Szíriából) valamint az előbb említett klaszterek tagjai a zöld-, megújuló energia témában tartottak megbeszélést, tapasztalatcserét, és vizsgálták meg a további együttműködés lehetőségeit.
Amint elhangzott, ma az energiaszektort illető fejlesztések és lehetőségek nem csak egy szektort érintenek – az érintettek az energia mellett további témákban is otthon-, valamint jelen kell legyenek, ld. például a körkörös gazdaság, a fenntartható gazdaság stb. kérdését is.
Az AREC delegációt Eng. Mohammed Al-Taani vezette. A találkozón a Green Energy Klasztert Vajda Lajos elnök (a CLUSTERO / Romániai Klaszter Szövetség alelnöke), a Pro Wood Klasztert Bagoly Miklós Levente elnök, az SZMVSZ-t Jakab Áron Csaba elnök, és a Save Energy Klasztert Györffy Attila elnök képviselték. Czine Zsolt-Attila szervezőként és moderátorként erősítette a rendezvényt.
130 alkalmazottját bocsátotta el egy székelyudvarhelyi készruhagyár
Janó Edit szerint a textiliparban időszakosan előfordulnak elbocsátások, legutóbb 2020-ban, a világjárvány előtt állt elő ilyen helyzet.
Folytatás, illetve további hírek letöltése: itt
Január elsejétől az eddigi 2550 lejről 3000 lejre nő az országos bruttó minimálbér. A vállalkozásokat tömörítő szervezetek vezetői szerint ez csak újabb terhet ró a vállalkozásokra, holott sokkal inkább a feketemunka és az adóelkerülés felszámolására, illetve a foglalkoztatottság arányára kellene odafigyelni.
A munkaügyi minisztérium által kiadott közlemény szerint a minimálbér bruttó értékét 450 lejjel emelik, míg a nettó 339 lejjel, azaz 1863 lejre nő. Előbbi érték 17,5, utóbbi pedig 22,2 százalékos emelkedést jelent a mostanihoz képest. Tehát 2023-tól a teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazott minimálisan fizetett órabére 18,12 lej lesz. A minisztérium állítása szerint a felek közösen döntöttek a minimálbér összegéről, a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek képviselőit tömörítő érdekegyeztető tanácsban. A Hargita megyei vállalkozó egyesületek vezetőit kérdeztük, mit szólnak a minimálbér növekedéséhez.
Márk-Csucsi Róbert, a Csíki Vállalkozók Egyesületének (CsVE) vezetője elmondta, a jelenlegi minimálbér-emelés tükrözi az elmúlt harminc év politikai téren kifejtett tevékenységét.
Alacsony foglalkoztatottság
– Ismét fejetlenség, esztelen kapkodás mentén, a gazdasági érintettek figyelembevétele nélkül hoztak döntést. Sokkal inkább azon kellene dolgozni, hogy az országosan alacsony szintű foglalkoztatottságot feljebb tornázzák, például Hargita megyében a 18 és 60 év közötti lakosság körülbelül 38 százaléka dolgozik, és országos szinten még rosszabb a helyzet. Ehhez képest a jelenlegi minimálbér-emeléssel újabb többletbevételhez szeretne jutni a kormány, ugyanis már eleve befoldozhatatlannak tűnő lyuk tátong az ország költségvetésén, amire nem találnak fedezetet – mondta a CsVE vezetője.
Hozzátette: a minimálbér-emelés helyett, amely újabb terhet ró a vállalkozásokra, inkább a gazdaság fehérítésén, azaz a feketemunka és az adóelkerülés, illetve a foglalkoztatás javítására kellene jobban odafigyelni.
4. oldal / 236
