- Írta: Asztalos Ágnes, hargitanepe.eu
Társadalmunk, a döntéshozók, azok az emberek, akik változtathatnának, nem akarják tudomásul venni a valóságot, mert ha szembenéznének a tényekkel, akkor felelősséget is kéne vállalniuk az egyre elkeserítőbb jelenségért. Ezt mondta Jakab Áron Csaba, az SZMVSZ elnöke, amikor frissen elkészült közvélemény-kutatásuk céljáról kérdeztük. – A felmérés tükör, aki akar, belenéz. A kivándorlás, a fiatalok elmenetele egyre több területen érezteti hátrányos hatását. Leglátványosabb a munkaerőhiány, ebből levezethető a társadalmi-gazdasági infláció, a mindennapi élet instabilitása, a családok széthullásának kockázata, és sorolhatnánk tovább – fogalmazott az elnök. Az eredményeket eljuttatják a döntéshozókhoz, de bárki megtekintheti teljes terjedelemben az szmvsz.ro odalon, a Felmérések menüpont alatt.
Vendéglátásban dolgoznak a legtöbben
A Székelyek a nagyvilágban című közvélemény-kutatás a külföldön élők visszatelepedéssel kapcsolatos szándékát vizsgálta. A felmérés online történt, 2017 decembere és az idei év márciusa között 163, összesen 14 országban élő, Székelyföldről származó felnőtt megkérdezésével. A nemek eloszlása közel egyforma, többségük 26–35 év közötti személy volt, és nagy részük (65 százalék) munkavállalással tartózkodik külföldön, 35 százalékuk már az állampolgárságot is megszerezte. A legtöbben Angliából (25 százalék), Németországból (21 százalék) és Magyarországról (20 százalék) válaszoltak a megkeresésre. A legtöbben pár éve (0–6) élnek külföldön, leginkább a vendéglátásban, szállításban, illetve az építőiparban dolgoznak. A felmérés szerint a férfiak határozottan többet keresnek, mint a nők, a válaszadók egyharmadának végzettségtől függetlenül 800–1500 euró között mozog a havi keresete.
A nők nem jönnek haza
A megkérdezettek 37 százaléka egyértelműen szeretne hazatelepedni, közöttük kétszer annyi a férfi, mint a nő. Érdekes, hogy Dánia az egyetlen ország, ahonnan mindenki szeretne hazajönni, igaz, csak 4-en válaszoltak innen. Nemmel válaszolt a kérdésre 25 százalék. Markáns jelenség ugyanakkor az, hogy azoknak a válaszadóknak, akik nem akarnak többé itthon élni, 6 százaléka egyedülálló, míg 19 százalékul párral, illetve családdal él. A felmérésből kiderül, hogy többségük akkor is elment volna, ha itthon megvalósul az autonómia és a szabad anyanyelvhasználat, de az is, hogy a hazatelepedés legfőbb akadálya a korrupció, a gazdasági, társadalmi stabilitás hiánya, illetve a bürokrácia. Míg a korrupció felszámolását a megkérdezettek 34 százaléka tartja fontosnak, a megélhetés csak 4 százalékkal jelenik meg. Számos nyitott kérdés is szerepel ebben a fejezetben, amely azt vizsgálja, hogy a kint élő mit érez itthon hiányosságnak, minek kellene változnia, hogy ténylegesen és véglegesen hazajöjjön. Jakab Áron Csaba szerint azért, mert az emberek saját, szabadon, minden irányítás nélkül megfogalmazott válaszaira voltak kíváncsiak.
Szűnjön meg a hálapénz!
A nemzetiségi jogok terén a szabad magyar nyelvhasználatot nevezte meg a válaszadók 45 százaléka, ami fontos lenne ahhoz, hogy hazajöjjön és itthon dolgozzon. Tehát a minta majdnem fele az anyanyelvhasználat korlátozottsága miatt nem érzi itthon magát szülőföldjén, míg az infrastruktúra, illetve az autonómia hiánya 13 százalékban jelenik meg az okok között. Oktatás terén első helyen minőséget várnának a mennyiséggel szemben (21 százalék), és magyar egyetemeket szeretne a válaszolók 19 százaléka. Az egészségügyben pedig a hálapénzes rendszer zavarja a külföldön élő válaszadók több mint felét, jelentős részük a sorban állást és a hetekig tartó várakozást is nehezményezi. Nemek szerinti bontásban a nőknek lett leginkább elegük a borítékcsúsztatásból. A közhangulatra, illetve mentalitásra vonatkozó kérdés nem mozgatta meg túlságosan a megkérdezetteket, az viszont megfigyelhető, hogy legtöbben az egyenlő mércét, a kerékpározás támogatását és a tisztaságot hiányolják itthonról. Kiderült még az is, hogy a válaszadók jelentős része, 46 százaléka igényelne különböző családi támogatásokat.
Tükörbe nézünk?
Jakab Áron Csaba, az SZMVSZ elnöke elmondta, több Facebook csoport adminisztrátora, illetve külföldi magyarok internetes oldalainak szerkesztői segítettek a kérdőív népszerűsítésében, a válaszok teljes mértékben hiteles forrásból származnak. A kérdéssor összeállításában, illetve a feldolgozásban szociológus szaktudását is igénybe vették. Bár a kint élő székelyföldiekre vonatkozó pontos adatok hiányában egyértelműen nem mondható reprezentatívnak a kutatás, mégis egyfajta gondolatébresztő lehetőségnek szánták, amennyiben a döntéshozók, a változásért felelős személyek valóban tenni akarnak valamit a kivándorlás megfékezéséért, jobban meg szeretnék ismerni a jelenség hátterét, netán további kutatásokat végeznének ezen a téren. – Tudatosítani kell végre a problémát, és valós gazdaságfejlesztő lépésekre van szükség – összegzett az elnök.
- Írta: Fülöp-Székely Botond, szekelyhon.ro
Összesen 163, tartós munkavállalás céljából külföldön élő székelyföldit kérdezett meg a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége (SZMVSZ) arról, hogy milyen feltételek mellett költözne haza szülőföldjére. A válaszadók közel negyven százaléka szeretne a későbbiekben itthon élni.
Tavaly december és idén március között több külföldi szervezettel is felvette a kapcsolatot az SZMVSZ, hogy minél hitelesebb online felmérést készíthessen a külföldön dolgozók hazaköltözési szándékáról, illetve annak feltételeiről – fejtette ki egy szerdai sajtótájékoztatón Jakab Áron Csaba, a szervezet elnöke. Mint mondta, a felmérést azért végezték el, mert gazdasági téren óriási problémává vált az elvándorlók miatt kialakult munkaerőhiány, aminek számos vetülete van. Ezek között említette egyebek mellett az inflációt, a minden téren tapasztalható instabilitást, illetve a családok széthullását is. „Úgy érezzük, hogy egy olyan társadalomban élünk, amely nem akarja tudomásul venni a valóságot, mivel ha ezt megtenné, akkor felelősséget kellene vállalni.
A mi társadalmunk pedig ezt nem teszi meg, és itt azokról beszélek, akik ezen változtathatnának. A felmérés nem valaki ellen szól, hanem egy tükröt akar mutatni a helyzetről” – fogalmazott Jakab.
Ha nem a pénz, akkor mi?
Az SZMVSZ által készített kérdőívek kitöltőinek csupán 37 százaléka költözne haza, de hasonló arányban vannak, akik még bizonytalanok e tekintetben.
Noha egy korábbi felmérésükből az derült ki, hogy legtöbben az alacsony fizetések miatt mentek külföldre, megteremteni a megélhetésükhöz szükséges anyagiakat, a mostani válaszadók véleményéből más derül ki – magyarázta Jakab Áron Csaba. Amikor ugyanis azt kérdezték tőlük, minek kellene változnia ahhoz, hogy hazajöjjenek, a jobb bevétel legtöbbször be sem került az első hét-nyolc szempont közé.
A válaszadók 34 százaléka szerint az állam és törvénykezés kategóriában elsősorban a korrupciót kellene felszámolni ahhoz, hogy hazajöjjenek, 25 százalék stabilitást szeretne a jogszabályok meghozatalában. Nemzet és nemzetiségi jogok szintjén 45 százalék szabad – magyar – nyelvhasználatot szeretne, de csupán 13 százaléknak fontosak az infrastrukturális fejlesztések, és ugyanekkora az arány az autonómiára vonatkozóan is.
A tanügy és oktatás területén legtöbben (21 százalék) minőséget szeretnének a mennyiséggel szemben, illetve sokan szeretnének magyar egyetemeket is (19 százalék). A megkérdezettek 56 százaléka gondolja úgy, hogy az egészségügyben a hálapénz megszüntetése a legfontosabb, csak 2 százalék szeretne alacsonyabb gyógyszerárakat.
Politikai kérdéskörben legtöbben szintén a korrupciót jelölték meg (20 százalék) problémaként. A közhangulat javulása is fontos ahhoz, hogy egy külföldön dolgozó hazaköltözzön, a többség egyenlő mércét szeretne mindenkinek. A családok számára a válaszadók 31 százaléka adókedvezményeket és egyéb támogatásokat szeretne.
Hogyan tovább?
Jakab kijelentette, felmérésük egy későbbi elemzésük alapjául szolgál, illetve „gondolatébresztő” jelleggel el fogják küldeni a székelyföldi önkormányzatoknak, intézményeknek és szakmai szervezeteknek is. Arról is tájékoztatott, hogy nemrég eredményeiket is felhasználva készítettek összeállítást az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetségével (UKKSZ), valamint a Hargita Business Centerrel közösen egy vállalkozóbarát önkormányzat ismérveiről. Egyébként a Székelyhon kérdésére nem tudott konkrét választ adni arra vonatkozóan, hogy reprezentatív felmérésről van-e szó, azt azonban leszögezte, hogy a kérdőív kitöltői mindannyian hitelesek.
- Írta: hargitanepe.eu
Van, aki szerint Borboly Csaba Székelyudvarhely polgármestere, Klaus Johannis sportoló, Viorica Dăncilă pedig divattervező. Nem tiszta az önkormányzat létszáma, homályos az áfa és a bruttó bér fogalma, mégis inkább vállalkozó, mint politikus szeretne lenni a megkérdezett ifjak zöme.
A Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége (SZMVSZ) júniusban, 238 székelyudvarhelyi középiskolában tanuló diák megkérdezésével készített vitaindítónak szánt, különböző területekre, kérdéskörökre koncentrált online közvélemény-kutatást, amellyel vizsgálta a székelyudvarhelyi középiskolások ismeretszintjét, véleményét.
A felmérő szándéka, hogy a közeljövőben az érintett területeket külön kibontva, részletes felmérésekkel egészíti majd ki – áll a Mikrovállalkozók Szövetségének szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében. A közvélemény-kutatás eredményét röviden összefoglalta az SZMVSZ. Az összefoglalóból kiderül, hogy a gazdasági ismereteket firtató kérdések mindegyikére a diákok csupán 16%-a válaszolt megfelelően – intézmény szerint az első három helyen a Kós Károly Szakközépiskola diákjainak 35%-a, a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium diákjainak 12%-a, a Tamási Áron Gimnázium diákjainak 11%-a van. Korosztály szerint a 9. osztályos diákok 23%-a, illetve a 10.-es diákok 20%-a, végül a végzős, azaz 12.-es tanulóknak mindössze 7%-a tudott minden kérdésre jó választ adni.
Az állampolgári/politikai ismeretek alapján elmondható, hogy a diákok meghatározó többsége (94%) nem ismeri a helyi önkormányzat felépítését, sőt 22%-uk a polgármester személyével sincs tisztában. A megkérdezettek 11 százaléka Borboly Csaba megyeelnököt, 10 százaléka Bunta Levente expolgármestert, 1 százaléka pedig a már többször is jelöltként induló Molnos Zoltán festőművészt nevezte meg mint Székelyudvarhely elöljáróját. A nevesebb román politikusok (államelnök, kormányzó párt elnöke) ugyanakkor nagy arányban ismertek voltak, annak ellenére, hogy a tanulók többsége nem tudja, milyen távol fekszik a főváros, Bukarest.
A nyelvismeretet tekintve a válaszadók fele határozottan jobban ismeri az angol nyelvet, mint a románt, illetve 29 százaléka ugyanazt a szintet jelölte meg a két nyelv esetén. Ami az elvándorlási szándékot illeti, a fiatalok egyharmada inkább külföldön szeretne élni majd – közöttük a legnagyobb arányban a kilencedik osztályosok (63%), és az is kiderült, hogy a döntésüket nagyrészt egyedül vagy inkább egyedül hozzák meg. A jövőt tekintve pedig ötből egy diák vállalkozó szeretne lenni, politikus viszont elenyésző százalékuk. A város nyolc középiskolájában végzett felmérés részletes kiértékelése a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége honlapján (szmvsz.ro) olvasható.
- Írta: Fülöp-Székely Botond, szekelyhon.ro
A középiskolás diákok általános ismereteit vizsgálva készített – nem reprezentatív – felmérést a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége (SZMVSZ). Ebből kiderült, hogy a tesztek kitöltőinek 11 százaléka szerint Borboly Csaba Székelyudvarhely polgármestere, és bár a tanulók többsége vállalkozó szeretne lenni, 7 százalékuk szerint a S.R.L. a román titkosszolgálat rövidítése.
A mintegy 2000 székelyudvarhelyi középiskolás közül 238 diákot kérdezett meg szabadidős tevékenységek, politika, nyelvismeret és gazdasági témakörben az SZMVSZ csapata, hogy ezáltal feltérképezhesse az érintettek általános ismereteit – tudtuk meg Jakab Áron Csabától, a szövetség elnökétől. Mint mondta, bár a tesztek eredménye több szempontból is vészjósló, nem reprezentatív felmérésről van szó, így nem lehet konkrét következtetéseket levonni belőle, vitaindítónak azonban jó.
Meglepő adatok
A gazdasági ismereteket firtató kérdésekre csupán a válaszadók 16 százaléka válaszolt helyesen – kezdett az eredmények elemzésébe Jakab Áron Csaba.
A diákoknak 64 százaléka tudta, hogy a S.R.L. a korlátolt felelősségű társaság román megfelelője, 19 százalékuk egy fiktív pártot sejtett a betűk mögött, 7 százalékuk pedig a Román Hírszerző Szolgálatot jelölte meg helyes válaszként.
Az érintettek 48 százalékának ötlete sincs, hogy mennyi az általános forgalmi adó.
Állampolgári és politikai ismeretek terén sem jobb a helyzet, a diákok 94 százaléka nem tudja, hogyan áll össze a helyi önkormányzat, 32 százalékuknak elképzelése sincs arról, hogy hány képviselő van az udvarhelyi önkormányzatban.
A válaszadók 78 százaléka ugyan tudja, hogy Gálfi Árpád Székelyudvarhely polgármestere, de 11 százalékuk szerint Borboly Csaba viseli a tisztséget, tíz százalékuk szerint pedig Bunta Levente.
Klaus Johannis államelnökségéről 64 százalék tudott. A tesztek kitöltőinek 85 százaléka igazolta vissza, hogy Kelemen Hunornak köze van az RMDSZ-hez, de csak 22 százalékuk tudja, hogy pontosan milyen tisztségben van.
A többség szerint Emmanuel Macron nem francia elnök, hanem egy mértékegység.
Nyelvismeret terén az a legfeltűnőbb, hogy a diákok fele jobban beszél angolul, mint románul. A fiatalok 27 százaléka egyedül dönt jövőjéről – családját nem vonja be –, ugyanakkor az is érdekes adat, hogy míg 15 százalékuk egyáltalán nem szeretne külföldre menni dolgozni, 16 százalékuk egyértelműen igen.
Legkevesebben sofőrként (<1%), rendfenntartóként (1%), illetve politikusként (3%) szeretnének munkába állni, míg legtöbben vállalkozók és menedzserek lennének.
A szabadidős tevékenységeket firtató kérdésre adott válaszokból kiderült, hogy a felmérésben részt vett fiataloknak csupán 31 százaléka vett részt minimum 40 kilométeres kerékpártúrán.
Jakab Áron Csaba hangsúlyozta, az eredményt továbbítani fogják a tanintézeteknek és a polgármesteri hivatalnak, ugyanakkor szövetségük honlapján bárki megtekintheti rövid kiértékelőjüket. Hozzátette, a felmérés meggyőzte őket arról, hogy az elkövetkezőkben érdemes lesz külön-külön, mélyebben foglalkozni az egyes kérdéskörökkel.
Gond lehet az oktatással
Az oktatási rendszerben látja a hibát Kiss Mihály, aki a kérdőív kitöltése mellett a felmérés lebonyolításában is részt vett. A Székelyhon kérdésére elmondta, az iskolában kapott tankönyvek 99 százaléka használhatatlan, így csak tanáraik jegyzeteiből, illetve a különböző alternatív kiadványokból tudnak tanulni. Olyan földrajzkönyvet kaptunk, amelyben még mindig George Bush az Egyesült Államok elnöke – fogalmazott. Hozzátette, az is nagy probléma, hogy nem tanítanak olyan dolgokat, amelyeket a mindennapi életben felhasználhatnak.
Többrétű probléma
Hatalmas problémák vannak az oktatási rendszerrel, ahol többnyire elméleti képzést kapnak a diákok – jelentette ki Ilyés Ferenc, a székelyudvarhelyi MÜTF Oktatási Központ igazgatója. Az is gond, hogy egy fiatalabb tanuló nyaranta nem mehet el dolgozni, hogy tapasztalatokat gyűjtsön.
„Agyonszabályoztuk a fiatalok életét, pedig teret kellene biztosítani nekik, hogy kibontakozzanak, hogy sikerélményük legyen” – fogalmazott. Az igazgató szerint a kommunikáción is javítani kell, hiszen a fiatalok nem azokat a csatornákat használják, amelyeket az idősebbek. Hangsúlyozta, a szülőkkel való kapcsolatot is meg kell erősíteni, ugyanakkor példaképekre van szükség. „A médiában például folyton csak a politikus acsarkodásáról lehet hallani, ami persze hogy nem érdekli a fiatalokat, így viszont elfordulnak a közügyektől” – jegyezte meg.
- Írta: Administrator
Ha felnőttként nem tudsz jól románul, de úgy érzed, hogy szükséged van rá, akkor ott a helyed.
A Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége újabb román nyelvtanfolyamot hirdet, aminek az a célja, hogy a résztvevők elsajátítsák a román nyelvet beszélgető, társalgási szinten.
Közleményükben azt írják, hogy a képzés tárgya a román nyelv elsajátításának elősegítése olyan magyar anyanyelvű 18 évüket betöltött személyek, vállalkozók és munkavállalók számára, akik a térségre jellemzően rendelkeznek egy alapszókinccsel, illetve értenek is valamennyit, de nem képesek folyékonyan mondatot alkotni. Ennek megfelelően a célunk a folyékony beszédkészség kialakításának segítése, de nem feltétlenül tökéletes nyelvtani helyességgel vagy irodalmi minőségben.
A tervek szerint a tanfolyam heti kétszer két órát foglalna magába, összesen 32 órában, 6 személy/csoport létszámmal. Az oktatás a Városi Könyvtárban zajlik majd, a kezdést január 22-re tervezik. A célcsoport a 18 évesnél idősebb személyek, elsősorban vállalkozások vezetői, munkatársai, fizikai személyek vagy jogi személyek képviselői. Részletesebb információkért érdeklődni lehet az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. mailcímen, vagy a 0741-085.626-os telefonszámon (helyek a regisztráció sorrendjének függvényében). A képzés díja SZMVSZ-tagoknak 250 lej, másoknak 280 lej.
http://uh.ro/itthon/oktatas: itt
13. oldal / 21
