- Írta: kronika.ro
Nyolc területen nyújt ingyenes tanácsadást a kis cégeknek az SZMVSZ. A lehetőség nem csak a szervezet tagjainak szól.
A hamarosan negyedik születésnapját ünneplő Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége heti rendszerességgel indít szaktanácsadást vállalkozók számára. Az SZMVSZ célja, hogy egy vállalkozás életét érintő összes témával foglalkozzanak, és minden kérdésre választ tudjanak adni.
A tanácsadásra minden területről egy szakembert kértek fel, így könyvelési és adózási kérdésekben Szilágyi István, védjegyekkel és szabadalmakkal kapcsolatosan Adelina Stanciu, cégbejegyzéssel és -módosítással kapcsolatosan Moldován Emil, marketing kérdésekben Farkas Levente, jogi témákban Géczi Levente, tűzvédelemmel kapcsolatosan Miklós László fog az érdeklődők rendelkezésére állni. Környezetvédelmi kérdésekben Varga Zita Annához lehet majd fordulni, a munkavédelmi témákkal kapcsolatosan pedig még folynak az egyeztetések a szaktanácsadó személyét illetően.
A mindenki számára nyitott tanácsadások fogadóóra-szerűen működnek, ezekre előre kell feliratkozni. A tervek szerint hetente 1-2 témában lesz fogadóóra, ezeket időben nyilvánosságra hozzák. Február 21-én szabadalmakkal és védjegyekkel kapcsolatosan lehet érdeklődni 11 és 13 óra között, február 27-én a környezetvédelmi témák kerülnek sorra 17 és 18 óra között, míg február 28-án cégbejegyzéssel és -módosítással kapcsolatosan kérdezősködhetünk, szintén 17 és 18 óra között. A tanácsadók fogadóóráira a 0748-384.593-as telefonszámon, az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen, vagy az SZMVSZ székhelyén, a Kossuth Lajos utca 43 szám alatti irodában lehet előzetesen iratkozni.
- Írta: kronika.ro
Szép számban gyűltek össze csütörtök délután Tiberiu Pănescu, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatójának Munkaerőpiaci lehetőségek és álláslehetőségek téma köré csoportosuló előadására, amelynek a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont előadóterme adott otthont.
Az előadás a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetségének (SZMSZ) támogatásával jött létre, és a vállalkozóknak nyújtottak felvilágosítást a frissen végzettek, illetve a 45 év fölöttiek alkalmazási lehetőségeiről. A munkaerőpiacon a munkaadók szempontjából történő legkedvezőbb változást az év elején módosított inastörvény hozta, amelynek lényege, hogy a 25 év alatti, frissen végzett személyeket inasként alkalmazhatják a cégek. A módosított törvény március 1-től lépett érvénybe, és lényegében azt tartalmazza, hogy a fiatal munka közben tanulhatja meg a szakmát, amiért az őt alkalmazó cég egy, két vagy három éven keresztül 300 lej étékű pénzügyi támogatást kap havonta a munkaerő- elhelyező ügynökségtől. Az inas három év után kötelezően vizsgát kell, hogy tegyen egy a szakmában akkreditált cégnél, a vizsgadíjat pedig a munkaadónak kötelezettsége kifizetni – mondta Tiberiu Pănescu. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a három év alatt nem kötelező az elméleti tanítás, de a legmegfelelőbb, ha ez idő alatt tíz-tizenöt százalékban elméletet is tanít a munkaadó, ugyanis a vizsgán nemcsak gyakorlati kérdésekben kell, hogy megfeleljen a fiatal. Viszont, ha az inasnak nem sikerül diplomát szerezni a szakmában, akkor a munkaadónak kötelessége visszafizetni a háromévi támogatás összegét. Mint a szakember elmondta, az inast egy specifikus munkaszerződéssel kell alkalmaznia a munkaadónak, amely alapján más munkásokhoz hasonlóan minden jogot megkap és a 300 lej értékű támogatás mellett fizetés is jár neki. Pănescu ugyanakkor arra is felhívta a vállalkozók figyelmét, hogy a kollektív munkaszerződések eltörlése óta megszűnt a minimálbér iskolaszintek alapján történő megszabása, ezért csak a munkatörvények betartása kötelezi őket a szerződések megkötésekor. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a béreket maga a munkaadó szabja meg és nem kötelessége beleszámítani a munkások végzettségi szintjét. Természetesen vannak kivételek is a munkások alkalmazásakor, például ha cégen belül létezik kollektív munkaszerződés, amelyben pozíciókra lebontva van meghatározva a bérezés. Ebben az esetben kötelezően be kell tartani a szerződésben foglaltakat. Az érdeklődők a munkaerő-elhelyező ügynökség iránti kötelezettségeirkől is információkat szereztek, ugyanis a szakember elmondta, hogy a cégeknél felszabadult munkahelyeket öt munkanapon belül kötelezően be kell jelenteni a hivatalban. Ha ez nem történik meg, a vállalkozók akár 1500-5000 lej értékű bírságban részesülhetnek. Pănescu elmondta, az ügynökség a vállalkozókat támogatja abban is, ha frissen végzetteket vagy 45 év fölötti személyeket alkalmaznak. Ezért ezeket az eseteket is jelenteni kell náluk, mert akkor a munkáltató évente 6-7000 lej értékű pénzügyi támogatásban részsülhet.
- Írta: kronika.ro
Sikeresen zárult a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége által március 30–31-én megrendezett harmadik Húsvéti vásár, ahol közel negyven helyi és udvarhelyszéki termelő és kézműves kínálta portékáit. A gyerekeket az eső sem kedvetlenítette el: szép számban vettek részt a kiegészítő programként beiktatott tojásfestő versenyen. Bár a rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón szép időért fohászkodtak a szervezők, a III. Húsvéti vásárba ezúttal is beleesett a tavaszi eső. „Az én kis vásárlóimat bizony elriasztotta az idő, de nem panaszkodhatom, hisz volt vásárló a két nap során” – mondta el portálunknak Birtalan Magdolna. A kiállító, akárcsak tavaly, rizsbábukkal érkezett a vásárra. „A technikát nagymamámtól tanultam, majd továbbgondolva mesefigurákat, illetve húsvéti csibéket készítettem” – magyarázta az asztalon sorakozó Jancsira és Juliskára, Piroskára, Tipetupára és Csipikére mutatva. Verestóy Éva sem panaszkodott az eladásra, az udvarhelyi kézműves féldrágakövekkel készített fémékszereket kínált az érdeklődőknek. A gyulafehérvári Caritas Átalvető programjában is részt vevő Sinka Árpád sajtkészítő számára nem volt újdonság a vásározás. „Folyamatosan volt vásárló, talán azért, mert jó árban kínálom a sajtot” – jegyezte meg a vásáros, majd hozzáfűzte: azért adja olcsón jó minőségű, érlelt és fűszeres termékeit, hogy a jó sajt fogyasztása ne csak a gazdagok kiváltsága legyen. „Az eső ellenére is folyamatosan volt mozgás a Márton Áron téren, a hangsúly idén a hagyományos élelmiszereken és a kézműves termékeken volt” – magyarázta Sebestyén Kinga szervező, az SZMVSZ alelnöke. A vásárosok között idén is kiosztották a Legszebb asztal, stand díjat, melyet ezúttal a Primacom Kft., a Petry Húsbolt beszállító nyert meg. Továbbá a voksukat leadó vásárlók között is sorsoltak a szervezők: gazdára talált egy húscsomag a Deák Húsbolt felajánlásával, valamint egy hagyományos, udvarhelyszéki termékekből álló sajtkosár, illetve egy Székelyföldi Legendárium kötet is. „A tojásfestő versenyen három kategóriában három-három díjat osztottunk ki, a nyertesek egy-egy Legendárium kötetet kaptak” – tette hozzá a szervező.
- Írta: kronika.ro
A Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetségének (SZMVSZ) kezdeményezésére irodát nyit Székelyudvarhelyen az Országos Szabadalmi és Védjegyhivatal (OSIM). A Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetségének (SZMVSZ) kezdeményezésére irodát nyit Székelyudvarhelyen az Országos Szabadalmi és Védjegyhivatal (OSIM). Az iroda ingyenes tanácsadást nyújt a találmányok, védjegyek, formatervek védelme témákban, illetve az ezekkel kapcsolatos engedélyeztetési eljárások kérdésében. Birtalan József, az SZMVSZ elnöke lapunknak elmondta, hogy az udvarhelyi képviselet tulajdonképpen ugyanazokat a feladatokat látja majd el, amelyeket eddig a sepsiszentgyörgyi regionális kirendeltség – az érdeklődőket azonban megkímélik a fáradságos utazásoktól. A szoros háromszéki együttműködést jól példázza, hogy a kezdeti időszakban egy szentgyörgyi szakember segítségével zajlik majd az ügyfélszolgálati tevékenység. Egyediségében az értéke. A termékek levédése összefügg a régiók fejlődésével Helybelire hangolva „A piacon egyre nagyobb teret kapnak a helyi termékek, az utóbbi években egyre több vállalkozó kíván ezekkel foglalkozni, kár volna tehát, ha ezek az üzleti ötletek, kezdeményezések a bürokrácia útvesztőjében buknának el” – indokolta a nyitás ötletét Birtalan. Az SZMVSZ nem titkolt célja minél több udvarhelyszéki személyt arra ösztönözni, hogy levédje, biztonságba helyezze szellemi termékét. Az eddigi mutatók nem voltak biztatóak: 2010-ben Hargita megye nem éppen az országos élmezőnyben végzett a bejegyzett találmányok száma tekintetében, igaz, maga Románia is a világranglista végén kullog ezen a téren. „Nagyon nagy optimizmussal tekintünk a kezdeményezésre ” – értékelte lapunknak az irodanyitást Varga Gábor, az OSIM vezérigazgatója, hozzátéve, a kreatív, újító tevékenység levédése a piacgazdálkodás alapját jelenti. Habár szerinte Székelyföld statisztikailag nem áll olyan rosszul, mint az ország más megyéi, a jelenlegi középmezőnybeli pozícióján sokat javíthat a most megkezdett promóciós tevékenység. Kreativitás-ösztönzés A szakember már korábban rámutatott, hogy szoros összefüggés van a szellemi tulajdon védelme és a régiók fejlődése között, ezért az általa vezetett védjegyhivatal már tíz éve intenzív népszerűsítési politikát kezdett el. „Az iparjogvédelem tudatosítása és a különböző szabadalmak levédése a kreativitást akarja ösztönözni a tudásalapú társadalomban, illetve monopolhelyzetet biztosítani az alkotó, teremtő ember számára” – magyarázta Varga, hozzátéve, a szabadalmi rendszer államilag támogatott, kulcsfontosságú pozíciót tölt be az olyan fejlett országokban, mint Japán, Németország vagy Svédország.
- Írta: kronika.ro
Dögivel akadnak Hargita megyében kis- és közepes vállalkozók, igazi példa vagyunk a régióban. Udvarhely sem kullog. Csata Zsombor szociológus, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem szociológia karának munkatársa nemrég publikálta a vállalkozói szférában végzett kutatásának eredményeit, ami egy kimondottan pozitív képet fest a Hargita megyei kis- és középvállalkozók helyzetéről. Ezek szerint Erdélyben megyénk élen jár a kisvárosi vállalkozások számát tekintve: Csíkszeredában ezer főre 54 vállalkozás jutott 2009-ben, míg Székelyudvarhelyen 47. Pozitívumként szerepel a kutatás eredményei között helyi KKV-k fragmentáltak, kevés alkalmazottal dolgoznak és sok esetben képesek a családi kasszából kipótolni a költségvetésüket, ami válság idején óriási előnyt jelenthet. Az eredmények szerint Székelyföldre is jellemző az alacsony vállalkozási kedv: a megkérdezettek közel 80 százaléka állította azt, hogy nem kíván vállalkozást alapítani.
A kutatás eredményei kapcsán a székelyudvarhelyi kisvállalkozások helyzetéről kérdeztünk a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetségének alelnökét, Jakab Áron Csabát. Mennyire kényszervállalkozók az udvarhelyiek? Mennyire jellemző, hogy azért indítanak vállalkozást, mert nem találtak megfelelő munkahelyet? A vállalkozások nagyobb része mindenkor kényszervállalkozás egy bizonyos értelemben – a jelen gazdasági helyzetet figyelembe véve viszont elmondható, hogy ennek oka az utóbbi időben hangsúlyozottabban jelen van. Bár ezt különböző programokkal a kormány is kimondottan segíti, sajnos a körülményeknek köszönhetően jellemzően nagy a feketén vállalkozok aránya is. Mire panaszkodnak leginkább az udvarhelyi KKV-k? Miben szoktak segítséget kérni?
A gazdasági válság okán még inkább megnőtt a támogatási programok, és adózási kérdések jelentősége. Az egyik legnagyobb gond, hogy a kormánynak gyakorlatilag látszatintézkedései (adó-büntetőkamatok eltörlése, Kogălniceanu program, stb.) vannak, amelyek nem segítik egyértelműen a vállalkozások talpra állását, túlélését. Másrészt megrendült a bizalom a pályázatok, támogatások lehívása terén is, mivel gyakori jelenség lett a szerződések, határidők be nem tartása a kormány, illetve a különböző minisztériumok részéről. Végül kimondottan súlyos probléma az információ és a nagyobb befektetők hiánya a térségben, illetve a tőkegazdag szolgáltatói és kereskedelmi szektorban tevékenykedő nagyvállalatok jelenléte, amelyek gazdasági potenciáljuknál fogva megölik a helyi kisvállalatokat az alacsony áraikkal és a helyi beszállítok mellőzésével. Mennyire jellemző a családi vállalkozások létrejötte? Létezik egy ilyen tendencia? A családi vállalkozások inkább az elmúlt évtizedre voltak jellemzőek, ma már inkább az egyéni vállalkozások vannak jelen – talán mert felértékelődtek a „biztos" munkahelyek, illetve a családi vállalkozási forma nem bíztat annyi előnnyel, hogy megérje ilyenben gondolkodni. Jellemző a pezsgés a kisvállalkozásokra? Mennyire nőtt vagy esett vissza az új kkv-k létrejöttének folyamata az utóbbi öt évben? Bár némileg valóban csökken az új vállalkozások létrejöttének üteme, de többek között néhány programnak köszönhetően számszerűen nem lehet számottevő változásról beszélni. Sokkal inkább jellemző az egyik-másik elhibázott adótörvény hatására bezárt cégek számának hullámszerű megnövekedése, amely országosan akár több tízezerre is tehető. Van olyan vonzerő Székelyudvarhelyen, ami új kkv-k létrejöttét eredményezheti? Van. Általánosan elfogadott és bizonyított tény, hogy Székelyudvarhely a régió legvállalkozóbb kedvű térsége, köszönhetően az itt élő emberek nyitottságának, munkabírásának, viszonylag képzett munkaerő jelenlétének (lásd pl. fejlett oktatási intézményrendszer).
16. oldal / 21
