Több jut befektetésre
Habár a parlamenti képviselők és a kormány tagjai kivétel nélkül szeretnék a közszféra béreinek jövő évi visszaállítását, illetve a nyugdíjak megemelését, ez csak a fiskális mozgástér függvényében történhet meg – jelentette ki tegnap Gheorghe Ialomiţianu. A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor a befektetésekre szánt költségek 40 milliárd lej fölé növekednek jövőre. Elkelhet a zsuki park [ ... ]
Letöltés: itt
Székely mézesmadzag a bukaresti IndAgrán
Ökörpecsenye, mézespogá-csa, méz- és viasztermékek, vadhúsból készített élelmiszerek, biomustár, pityókás házikenyér, almalé és szilvapálinka hívogatja a Székelyföld-standra a Bukarestben zajló IndAgra nemzetközi agrárvásár látogatóit. Nézelődőkből már a kora délelőtti órában sem volt hiány tegnap, a Romexpo épületcsoport fő sétányán felszerelt hat fabódé és öt sátor előtt többen is érdeklődtek a fővárosban kiállított és eladásra kínált hagyományos székely termékek iránt. Volt, aki csak kóstolgatta a fogpiszkálóra tűzött sajt-, szalonna-, sonka-, illetve kolbászdarabokat, de akadt, aki az árusok örömére pénztárcájába is belenyúlt, és megtöltötte bevásárlószatyrát székely ínyencségekkel. [ ... ]
Letöltés: itt
Az EBRD rontott a növekedési kilátásokon
Drasztikus mértékben rontott Románia növekedési kilátásainak előrejelzésén az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A pénzintézet korrekciójának következtében Bukarest jövő évi növekedési potenciálja 1,1 százalékra zuhant vissza a korábbi 3,8 százalékról. Közel fél százalékos visszaesést szenvedett ugyanakkor az idénre prognosztizált ráta is, amely az EBRD szerint már csak 1,5 százalékos lehet. Az indoklás szerint Romániának jelentős görögországi kitettsége miatt romlottak mutatói. [ ... ]
Letöltés: itt
G20 és IMF: tőkésítsetek!
Az európai bankoknak meg kell erősíteniük tőkehelyzetüket – mondta Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója tegnap a Europe 1 francia rádiónak adott interjúban. A szakember kifejtette: „az európai bankoknak elsősorban a részvényeseiktől kell tőkéhez jutniuk, és utolsó lehetőségként, ha előbbi módszerrel nem járnak sikerrel, egy kollektív mechanizmus is elfogadható, amely állami intervenciót is tartalmazhat.” Kijelentése összecseng azzal, amit hétvégi megbeszélésükön a világ vezető gazdasági hatalmait tömörítő G20 csoportosulás pénzügyminiszterei és jegybankelnökei is szorgalmaztak. Eszerint 2016-tól fokozatosan köteleznék majd a „rendszerfontosságú” bankokat, 2,5 százalékkal növeljék tőkeállományukat annak érdekében, hogy ellenállóbbak maradjanak egy esetleges krízis esetén, és ne szoruljanak közpénzekből finanszírozott állami segítségre. A tervezetről november elején döntenek majd a G20 cannes-i csúcstalálkozóján, ekkor derül ki az is, hogy pontosan mely bankokat érinti az intézkedés. Christine Lagarde tegnap ugyanakkor leszögezte: az IMF-nek nincs szüksége többletforrásokra annak érdekében, hogy megsegítse a bajba jutott országokat – ezzel cáfolta azt a korábbi feltevést, miszerint a szervezet forrásai kevésnek bizonyulhatnak abban az esetben, ha az euróövezeti válság tovább mélyül. [ ... ]
Letöltés: itt
Szabadalmi „kisokos”
Habár Steve Jobs Apple-alapító halálát a teljes számítástechnikai szektor gyászolja, az általa teremtett és innovatívan befolyásolt i-iparág hétköznapjaiba lassan visszatérnek a szabadalmi viták és perek: az egyik legádázabb háborúskodás éppen az Apple és a Samsung között dúl. A mobiltelefonok, okostelefonok, tabletek és könyvolvasók piacán egyaránt elterjedt jelenség egyik fő oka a szabadalmi rendszer elavultságában keresendő. A Samsung alaposan kivette a részét az iPhone és az iPad sikeréből, miután elejétől fogva az általa gyártott processzorok köré épül az Apple telefonja, akárcsak táblagépei, amelyekhez szintén a Samsung szolgáltat memóriamodulokat és LCD-kijelzőket. [ ... ]
Letöltés: itt
141. oldal / 182
