Vállalkozásból „hiteles”
Három nap alatt félezren igényeltek hiteltámogatást a Kogălniceanu-terv keretében A pályáztatás elindulását követő harmadik napon már több mint félezer kis- és közepes vállalkozás (kkv) adta le hiteltámogatási igénylését a Kogălniceanu-programra. Az RMDSZ által kezdeményezett gazdaságösztönző intézkedésre a kormány idén 24 millió lejt különített el, ami jövőre 70 millióra, 2013-ban pedig 71 millióra emelkedik majd. „Dobogós” ösztönzés „Az intézkedésnek közvetlen hatása lesz a részt vevő cégek működésére, ha segít a problémákkal küszködő vállalkozások feltőkésítésében, illetve új cégek és munkahelyek létrehozásában [ ... ]
Letöltés: itt
Adatátvitel „koccintással”
Az okostelefonok közötti adatcsere egyik legötletesebb megoldása, amikor két mobilt egy kicsit egymáshoz kell ütni, és máris átkerül egyikből a másikba a kiválasztott telefonszám, naptári bejegyzés, fénykép vagy zeneszám. Sőt mostantól már pénz is. A Techline.hu beszámolója szerint a Bump néven elterjedt technológiát egyre több iPhone és Android alkalmazásba is beépítik, így a telefonok összekoccintásával már pénzt is küldhetünk egymásnak. Ezt a lehetőséget először az internetes fizetésekre specializálódott PayPal vezette be, most azonban már az amerikai ING Direct ügyfelei is „egy ütéssel” rendezhetik egymás között pénzügyeiket. Mindehhez még a számlaszámok ismeretére sincs szükség: ha mindkét telefonon fut az alkalmazás, csak az átutalni kívánt összeget kell beállítani, és egymáshoz érinteni a készülékeket. A Bump technológia a telefonokba épített gyorsulásmérők adatait egy központi szerverre küldi, ahol ezeknek az összehasonlításával meg lehet határozni, hogy melyik a világon az a két mobil, amelyek között meg kell valósítani az adatcserét [ ... ]
Letöltés: itt
Indul a „Kogălniceanu”
Holnap indul az RMDSZ által kezdeményezett Kogălniceanu kormányprogram, amely a romániai mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztését hivatott ösztönözni, állami támogatású hitelkonstrukción keresztül. A program a legalább két éve működő vállalkozásokat juttatja olyan kis összegű kölcsönökhöz, melyekkel elsősorban likviditási problémáikat kezelhetik. Romló versenyképesség Tavalyi helyezéséhez képest idén tíz fokozattal romlott Románia a versenyképesség szempontjából – derült ki a Világgazdasági Fórum által készített felmérésből. A vizsgált 142 állam rangsorában Bukarest most a 77. helyet foglalja el, az uniós országok között csupán görögországot előzve meg. A globális versenyképesség bajnoka az előző két évhez hasonlóan ismét Svájc lett. [ ... ]
Letöltés: itt
Szigorúan ellenőrzött hitelek
A Román Nemzeti Bank korlátozná az amúgy is „halott” hitelpiacot Bár a hivatalos állásfoglalás még nem készült el, máris vitát váltott ki a Román Nemzeti Bank (BNR) azon szabálytervezete, amellyel a pénzintézetek számára jelentősen szigorítanák a lakossági hitelnyújtás feltételeit. Így például fogyasztási javakra maximum ötéves futamidőre adható majd kölcsön (a jelenlegi 20 éves lefutás helyett), amelyre ráadásul az ügyfelektől 133 százalékos kezességet követelnek meg – áll a Mediafax által már nyár elején, a jegybank honlapján pedig most közzétett dokumentumban. Újítást jelentene még az, hogy a záloggal rendelkező fogyasztási hiteleket ezentúl semmi sem különbözteti majd meg a zálog nélküli fogyasztási kölcsönöktől, illetve az, hogy a bankokat szerződéskötéskor még komolyabb vészforgatókönyvek készítésére köteleznék. [ ... ]
Letöltés: itt
Svájci frank: „leszorítva”
Világszerte zuhanásnak indult a svájci frank árfolyama, miután az alpesi ország jegybankja (SNB) közbelépett és minimális 1,20 eurós árfolyamcélt határozott meg. Romániában a frank az utóbbi két hónap legalacsonyabb szintjére esett vissza, a Román Nemzeti Bank tegnap 3,53 lejes átváltást jelentett be – eszerint a svájci fizetőeszköz mindössze egy nap alatt 7,3 százalékot vesztített értékéből a lejjel szemben. Amint a vg.hu emlékeztet rá, a svájci jegybank augusztusban kezdte verbális intervencióval gyengíteni a nemzeti fizetőeszközt, mivel a frank az euró paritásának a közelébe került, és erősödése már-már megfojtotta a gazdaság növekedését. Először nullára csökkentette a három hónapos megcélzott kamatszintet és likviditásfokozással próbálta gyengíteni a frankot. Később azt is felvetették a jegybanki tisztségviselők, hogy az euróval szemben árfolyamcélt állapítanak meg, vagyis rögzítik a frank árfolyamát. Ez idegességet okozott a piacon, azonban nem gátolta meg teljesen a frank erősödését, a negatív globális hangulatban továbbra is frankba menekültek a befektetők. Az SNB közleményt adott ki arról, hogy a frank erősödése veszélyt jelent a gazdaságra, és felveti a „deflációs” kockázatokat, ezt követően pedig bejelentette a minimális euró- frank átváltási árfolyamot – aminek következtében az árfolyam 1,1 közeléből 1,2-re emelkedett, amely közel 10 százalékos változásnak felel meg. „A lépést a frank elmúlt napokban kiújult erősödése válthatta ki, ami annak ellenére következett be, hogy a jegybank korábban figyelmeztetett, a frank durván túlértékelt, és ez komoly kockázatokat hordoz a svájci gazdaságra nézve” – magyarázta a Világgazdaság megkeresésére Kondrát Zsolt, az MKB bank vezető közgazdásza. A szakértő hozzátette, az Európai Központi Bank (EKB) kiadott közleménye alapján az SNB egyoldalú lépést tett. [ ... ]
Letöltés: itt
146. oldal / 182
