Hardveresedő Google-birodalom
Alaposan átrajzolhatja az okostelefonok piacát, hogy a Google a múlt héten felvásárolta a Motorola mobilgyártó részlegét – vélik az elemzők. Mint ismert, az internetes keresőóriás részvényenként 40 dollárt fizetett a Motorola Mobilityért, a tranzakció értéke meghaladta a 12 milliárd dollárt. A lépésre már mindkét cég igazgatótanácsa rábólintott, azonban a tranzakció méreténél fogva szükség lesz a különböző amerikai és európai versenyügyi testületek beleegyezésére. Google-hardvert az Androidnak A lépéssel a Google már nem-csak az Android operációs rendszert szállítaná különböző márkájú készülékekhez, hanem hardvergyártóként saját okostelefonokkal is verseng majd a piacon. A Motorola Mobility részlege már eddig is Google Android operációs rendszert futtató okostelefonokat és táblagépeket gyártott, az egyesülés révén még harmonikusabb kapcsolat jöhet létre a kommunikációs eszközök és szoftvereik között – vélekedett Carolina Milanesi, a Gartner IT kutatási és fejlesztő cég kutatási elnöke. A Mountain View-i vállalat a szokatlanul nagy összegű és kaliberű akvizíciótól vélhetőleg az Android operációs rendszer még gyorsabb terjedését és az okostelefon-piaci verseny élénkülését várja. Egyes szakértők szerint a számos pozitívum mellett az akvizíció negatív következményekkel is járhat. Az Android ugyanis igen népszerű számos gyártó készülékén, mint a HTC, Samsung vagy az LG. Ha a Google saját konkurens készülékekkel rukkol elő, veszélyezteti a kisebb gyártókat, idővel akár a nagyobbakat is, így megtörténhet, hogy a versenytársak más operációs rendszer után néznek, s kérdésessé teszik az Android jövőjét. Más vélemények szerint már igen erős szimbiózis jött létre a Google OS és a különböző gyártók készüléke között, így ezek a kötelékek nem bomolhatnak fel. Carolina Milanesi szerint a forgalmazók mindegyike oly sokat fektetett be már a platformba, hogy nem ejthetik egyik pillanatról a másikra. [ ... ]
Letöltés: itt
Nagyobbra saccolják a romániai GDP-t
Románia gazdasági növekedése idén 1,7 százalékos lesz, amely viszont gyorsul jövőre - becsüli az Economist Intelligence Unit (EIU). Az intézet ugyancsak 1,7 százalékos növekedést jósol 2011-re az euróövezetnek (a korábbi 2 százalékost csökkentették) és az Egyesült Államoknak, amelyét viszont 2,4 százalékról csökkentették. Az intézet szerint az euróövezet GDP-növekedése jövőre 1 százalék, az Egyesült Államoké 2 százalék lesz. A román kormány hivatalos becslések szerint 1,5 százalékos növekedésre számít idén. Az EIU figyelmeztet, a megszorító intézkedések instabilitást is okozhatnak az országban. A romániai GDP az idei második negyedévben 0,2 százalékkal haladta meg az első negyedévit, és 0,3 százalékkal az egy évvel ezelőttit. [ ... ]
Letöltés: itt
Éhbér jár a székelyeknek
Országos viszonylatban Hargita megyében a legkisebb a nettó átlagfizetés Hargita megye lakóinak a legkisebb a fizetése Romániában, átlagban nettó 228 euró, a fővárosiak bére ennek több mint kétszerese, 484 euró – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb összesítéséből. Az adatok szerint a háromszékiek sem dicsekedhetnek a bérszínvonalukkal: Kovászna megyében jelenleg nettó 269 euró az átlagfizetés, s ezzel az utolsó tíz megye közt található az országos rangsorban. A bukaresti és „vidéki” kereseti lehetőségek közötti szakadék azonban valamelyest csökkenni látszik, elsősorban két feltörekvő megye, Szeben (365 euró) és Argeş (360 euró) adatainak köszönhetően. [ ... ]
Letöltés: itt
Magyar nem a román ciánra
Magyarország elutasítja a cianidos aranykitermelést Verespatakon. Az erről szóló kormánydöntésről tegnap adott ki közleményt Illés Zoltán környezetügyért felelős magyar államtitkár, aki tájékoztatta a magyar kormány álláspontjáról Borbély László román környezetvédelmi minisztert is. A közlemény szerint Illés Zoltán levelében a romániai miniszter figyelmét arra hívta fel, hogy Magyarország számára elfogadhatatlan a cianidos technológia, a zagytározó potenciális veszélye, és azok a modellek is, amelyekkel azt próbálták elemezni, milyen szennyezés érheti el Magyarországot. A közlemény emlékeztet, hogy Romániának kötelessége kikérni a környező országok álláspontját is az úgynevezett Espoo-i egyezmény keretében. Az állásfoglalások azonban Bukarestet nem kötelezik semmire a tudomásulvételen kívül. Magyarország februárban kapta meg a több mint ezer oldalas román tanulmányt a verespataki bányanyitásról. A dokumentumok tanulmányozása után alakította ki a magyar kormány a hivatalos álláspontját – közölte a minisztérium. A tárca közleménye felidézi, hogy a kanadai-román vegyesvállalat, a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) összesen 300 tonna aranyat és 1.600 tonna ezüstöt akar kitermelni a helyszínen. A külszíni fejtéssel három hegy tűnne el Verespatak környékéről és az érc feldolgozása után összesen 275 millió tonna, mérgező cianid vegyületeket tartalmazó zagy gyűlne össze egy új és egy ismét megnyitott tározóban – olvasható a dokumentumban, amely szerint a szakértők attól tartanak, hogy baleset esetén a szennyezés a környező patakokból az Aranyos folyóba, onnan a Marosba, majd a Tiszába folyna [ ... ]
Letöltés: itt
Több adót fizetne Buffet
„Én és milliárdos barátaim köszönjük szépen az elmúlt évek gazdagokat támogató adórendszerét. Eleget kényeztettek minket, ezentúl szívesen fizetnénk több adót” – írja Warren Buffett milliárdos befektető a New York Times véleményrovatában. Warren Buffett milliárdos befektető a cikkében arra bátorította az amerikai törvényhozókat, hogy a költségvetési deficit csökkentése érdekében nyugodtan emeljék a szupergazdagokra vonatkozó adókulcsokat, mivel ez nem lenne káros hatással a beruházásokra. „A barátaimat és engem már eleget kényeztetett a milliárdosbarát kongresszus. Itt az idő, hogy a kormány komolyan vegye a közteherviselést” – írta az Omahai Bölcsnek is nevezett 80 éves befektetőguru. A világ egyik leggazdagabb embereként ismert Buffett, a Berkshire Hathaway konglomerátum elnöke cikkében leírja, tavaly 6 millió 938 ezer 744 dollár adót fizetett. Ez ugyan nagy pénznek tűnik, ám a tavalyi jövedelmének csak 17,4 százaléka, ami jóval kedvezőbb adókulcs, mint amit az irodájában dolgozó 20 alkalmazottjának bármelyike fizet. Az ő adóterhelésük 33 és 41 százalék között mozog, az átlag 36 százalék. Az amerikaiak körében rohamosan fogy a bizalom abban, hogy az ország döntéshozói meg tudnak birkózni az ország pénzügyi problémáival. Csak a gyors, igazi és hosszú távú megoldást hozó intézkedések tudják megakadályozni, hogy az amerikai társadalom a teljes reményvesztettség állapotába süllyedjen – írja Buffett. „Nem láttam olyat, hogy egy jó befektetési döntést feladott volna valaki a magas adókulcsok miatt. Az emberek azért fektetnek be, hogy pénzt csináljanak és az adókulcsok ettől sosem riasztják el őket” – vélekedett. [ ... ]
Letöltés: itt
149. oldal / 182
