Lakat az adóhivatalokon
Felháborodással fogadták az érintett székelyföldi települések polgármesterei, hogy az Országos Adó- és Pénzügyi Hivatal (ANAF) felszámolja területi irodái egy részét. Hargita megyében például az összesen tíz helyi hivatalból júliustól csupán négy marad meg: a borszékiek, a balánbányai, a korondi, a székelykeresztúri, a szentegyházi, illetve a gyergyószárhegyi iroda többé nem nyitja meg kapuit. „Ez nem decentralizáció, ez központosítás! Ennek az eredményei meg fognak látszani a választásokon! Betelt a pohár!” – fakadt ki lapunknak Katona Mihály korondi polgármester a Hargita megyei község adóhivatalának felszámolása kapcsán. A polgármester elmondta, a Korondon élő és dolgozó mintegy 1700 kisiparost ezzel arra ítélik, hogy minden egyszerű igazolásért negyven kilométert utazzon, Székelyudvarhelyig. „Korondon több mint négyszáz cég működik, és jelentős bevételt hoztak az adóhivatalnak. Ha nem lett volna bevétel, még megérteném, de így?” – panaszkodott Katona. Az elöljáró az ÚMSZ-nek elmondta: más polgármesterekkel együtt az RMDSZ felső vezetőségéhez fordult, hogy a hat, felszámolásra ítélt Hargita megyei adóhivatal közül legalább hármat megmenthessenek. „Borboly Csaba megyei tanácselnök úrtól és Verestóy Attila szenátor úrtól azt kértük, járjanak közben, hogy legalább a korondi, a borszéki és a székelykeresztúri adóhivatalok megmeneküljenek” – tájékoztatta lapunkat Katona. Mint hozzátette: szerinte nem szakmai kritériumok alapján állították össze a felszámolandó adóhivatalok listáját. „Bezzeg Arad megyében, ahova valósi a PDL vezetőinek jelentős része, a tizenkét adóhivatalból csak kettő szűnik meg. Hát hogy van ez?” – tette fel a kérdést a polgármester. A székelyföldi elöljáró szavait támasztja alá az a tény, hogy a Hargita megyénél jóval nagyobb megyékben, például Kolozs megyében csupán öt adóhivatalt szüntetnek meg, és más megyékben is ritka az ötnél több „áldozat”. Az ANAF vezetője, Sorin Blejnar korábbi közlése szerint az irodák felszámolásával az intézmény költségeit kívánják csökkenteni. „Olyan településeken is működnek hivatalaink, ahol a behajtott adó összege az irodai alkalmazottak fizetésére sem elég” – magyarázta. A hivatalok megszüntetésével párhuzamosan az adóhivatalok, illetve a vám- és a pénzügyőrség alkalmazottai egy részét is elbocsátják. Blejnar szerint augusztustól 1200 személytől válnak meg. Az ANAF átalakulása azonban nem lesz zökkenőmentes: az átszervezés miatt június 30-tól július 4-ig bezárnak az adóhivatalok, ebben az időszakban csak a telefonos ügyfélszolgálatot biztosítják. [ ... ]
Letöltés: itt
Tapinthatóvá válnak az internettartalmak
Egy amerikai egyetem kutatói által kifejlesztett számítógépes kezelőszerkezet segítségével a felhasználók nemcsak a szemükkel és a fülükkel tapasztalhatják meg a virtuális környezeteket, de a tapintás is lehetővé válik számukra. Érintésalapú kezelőrendszert fejlesztett ki Ralph Hollis, a Carnegie Mellon egyetem Robotikai Intézetének professzora, hogy jóval valósághűbb felhasználói élményhez juthassanak a virtuális világokban járók – írta az oktatási intézmény beszámolójára hivatkozva a hvg.hu. A legtöbb hasonló eszközzel ellentétben, Hollis fejlesztése nem motorokat és egyéb mechanikai megoldásokat használ az érintés, tapintás reprodukálására. Ehelyett egyetlen mozgó alkatrészt és úgynevezett mágneses levitációt alkalmaz az érzetek felidézésére. A felhasználók ennek köszönhetően a különböző anyagok textúráját, illetve a pozíciójuk legkisebb változását is érzékelhetik, mivel a készülék igen gyorsan reagál a mozdulatokra. Hollis és csapata már több mint tíz éve dolgozott az eszközön, 1997-ben építettek egy működő prototípust, amelyet a National Science Alapítvány 300 ezer dolláros támogatásának köszönhetően tökéletesítettek, fejlesztették a készülék ergonómiáját és csökkentették a gyártási költségeket. Az eszközből elkészítettek tíz működő modellt, amelyekből hatot a témában kutatásokat végző intézmények – Harvard, Stanford, Purdue, Cornell, University of Utah, University of British Columbia – kapnak meg. [ ... ]
Letöltés: itt
Románia az élbolyban
Harminchárom romániai vállalat szerepel Közép-Európa ötszáz legnagyobb üzleti forgalmat lebonyolító cége között, az ország ezzel az ötödik helyen szerepel a régió államainak listáján – derült ki a Deloitte által készített felmérésből. A legelőkelőbb helyezést a hazai cégek közül a Petrom szerezte meg, amely 25. lett a félezres listán, ágazati lebontásban pedig az Automobile Dacia bizonyult a régió ötödik legnagyobb autógyártójának Uniós segítség? Bulgária és Görögország mellett Románia is független szakemberekre kellene hogy bízza az uniós alapok adminisztrációját, amit jelenleg büszkeségi okokból nem engedélyeznek – jelentette ki Jorgosz Katzimarkakisz német liberális EP-képviselő, hozzátéve az illető országok egyedül nem képesek hatékonyan lehívni a közösségi forrásokat. „Az Európai Bizottság nem szándékozik a finanszírozásokat kezelő külföldi szakértőket küldeni Romániába” – szögezte le a HotNews.ro megkeresésére Ton van Lierop, a sajtószóvivő. Románia és Bulgária a legszegényebb Romániában és Bulgáriában az európai uniós átlag 45, illetve 43 százalékára tehető a standard vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó 2010-es hazai össztermék (GDP), így a két kelet-európai tagállam a legszegényebb ezen mutató alapján – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adataiból. [ ... ]
Letöltés: itt
Beszűkülőben a hitelpiac?
Minimális szinten van a fogyasztási cikkekre felvett banki hitelek aránya Romániában – jelentette ki Ionuţ Dumitru, a Raiffeisen Bank Románia vezető közgazdásza egy szakmai konferencián. Meglátása szerint ez a tendencia a következő 2-3 évben így is marad, a hitelezési piac ezen szegmensének felengedése csak a gazdasági fellendüléssel egyidőben történhet meg. A hitelpiac növekedését a keresetek alacsony szintje magyarázza, valamint az, hogy a GDP-arányos adóssághalmazból igen sok jut egy lakosra. „A könnyen jött pénzek ideje lejárt” – összegezte Dumitru. A magánszemélyek hiteligénylése nagyon alacsony, annak ellenére, hogy a kamatok történelmi mélyponton vannak a lej- és devizakölcsönök esetében egyaránt – mutatott rá a szakember, hozzátéve, a gazdasági válság előtt regisztrált évi egymillióval szemben most alig 200 ezer kérelmet tartanak nyilván. A hitelpiacot még kényesebb helyzetbe hozhatja, hogy a Román Nemzeti Bank egy megszorítási csomagot készít az ágazat számára, amely szigorítana a fogyasztási javakra és ingatlanokra felvett kölcsönök kritériumrendszerén. Ennek értelmében hitelből csak az vásárolhatna tartós fogyasztási cikket, aki 20 százalékos előleget fizet be, továbbá a vételár 133 százalékára is garanciát mutat fel. A tervezet a lakásvásárlóknak 30 százalékos előleget írna elő az euróban felvett, illetve 40 százalékosat a svájci frankos hitel esetére. Ezzel egyidőben csupán 20 százalékos önrész lenne kötelező azoknak, akik lejkölcsönhöz folyamodnak. A jegybank készülő restrikciói ellen már több pénzintézeti vezető is felemelte szavát. Radu Gheţea, a CEC Bank elnöke hangsúlyozta, hogy a piacnak meg kell hagyni szabadságát, a valutahitelezés korlátozását pedig nem adminisztratív eszközökkel kellene korlátozni. Lapunk korábbi megkeresései alkalmával ehhez hasonló véleményt fogalmazott meg Diósi László is. Az OTP Románia vezérigazgatója szerint a hitelpiacon kialakult verseny oldhatja meg a problémákat. Árammal hajtott meseautó Elektromos Mitsubishi kormánykereke mögül üdvözölte tegnap a Transelectrica Országos Energiaszolgáltató Vállalat székhelye előtt összesereglett bukarestieket Borbély László környezetvéd [ ... ]
Letöltés: itt
Nagy kártya – kis cégeknek
Jó esély van arra, hogy napokon belül döntés szülessen a több mint egy éve készülő Kogălniceanu-kártya ügyében, amely államilag garantált hitellehetőséget, illetve államilag szubvencionált kamattámogatást nyújtana a hazai kis és közepes vállalkozások számára. Emil Boc kormányfő azt nyilatkozta: a kabinet már e héten elemezni fogja az intézkedés lehetőségét, amelyet sürgősségi kormányrendeletben július elsejéig el is fogadnának. A gazdasági minisztérium által előterjesztett sürgősségi kormányrendelet tervezete szerint az állam a kkv-k által felvett hitel értékének 80 százalékára vállalna garanciát, emellett pedig ötvenszázalékos kamattámogatást is nyújtana számukra. A kölcsön összege nem haladhatja meg a százezer lejt, a kamattámogatások esetében pedig 125 ezer lej a felső határ. A szaktárca által a múlt héten közvitára bocsátott tervezetben az áll, hogy az intézkedésre 2011-2013 között összesen 165 millió eurót különítenek el, amelynek évenkénti leosztásáról a kormánynak kell döntenie. Bár az idei keretösszegről még nincs pontos információ, a jelek szerint mintegy 12 ezer vállalkozás részesülhet támogatásban. „Minél hamarabb, annál jobb, de soha nem késő” – jelentette ki a Kogălniceanu-kártya kapcsán Kelemen Fehér Dénes. Az Udvarhelyszéki Kis- és Közepes Vállalkozók Szövetségének elnöke szerint, ha a kormány hamarosan nem lép a kisméretű cégek érdekében, nagyon szomorú helyzet áll elő Romániában. „A hazai vállalkozóknak nincs megfelelő terük a fejlődésre, sőt, semmiféle segítséget nem kapnak ez ügyben a kormánytól” – hangsúlyozta a szervezet vezetője, akinek meggyőződése, hogy az udvarhelyszéki vállalkozók zöme kihasználná a kedvezményes hitellehetőséget, annál is inkább, hogy manapság igen nehézkes bármilyen hitelezési konstrukció a bankokkal. Sohasem késő „Sohasem késő egy jó kezdeményezést megvalósítani, bár nyilván jobb lett volna, ha kicsit korábban adódik rá lehetőség ” – üdvözölte Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója a kormányzati tervezetet, hozzátéve, a kisvállalkozások fellendítése mindig időszerű. [ ... ]
Letöltés: itt
155. oldal / 182
