Búzavámot szed az aszály
Az ország északnyugati vidékein máris „megvámolta” az idei búzatermést a hosszantartó tavaszi-nyáreleji szárazság. A Kraszna-menti Bélteken gazdálkodó Hetei László az ÚMSZ-nek arról panaszkodott, hogy az ilyenkor normálisnak mondható csapadékmennyiségnek mindössze tizenöt-húsz százaléka hullott le, ezért a kalászok rövidebbek és kisebb bennük a szem a megszokottnál. A gazda szerint a termésen már egy kiadósabb zápor sem segít, a kalászok annyira megértek már, hogy napokon belül aratni lehet. Nagy a valószínűsége, hogy a május elején mutatkozó öttonnás átlaghozam helyett idén csak 3000–3500 kilós termésük lesz. Esőre várva A régió legjobb búzatermelő vidékén, Nagykároly környékén jobb a helyzet. Mózer Ferenc mérnök, a mezőpetri társulás elnöke szerint az 560 hektáros vetésterületen most is hatezer kilós átlagtermés várható. Ez csak kevéssel marad el az előző években megszokott aránytól. Mindazonáltal úgy látja, hogy az átlagnál jobb és pontosabb agrotechnikai munkák elvégzésével ők is csak a szárazság kisebb hatását tudták kivédeni. Tempfli Mihály Szilágypéri polgármestere szerint a községben egyelőre nem tragikus a helyzet: ha a napokban érkezne egy jobb zápor, még sok minden helyrehozható lenne, akár 4000-4500 kilós hektáronkénti átlagtermésre is van remény. Ám legalább 500-1000 kiló máris az aszály kárára írható – ami a község 1200 hektáros búzavetését tekintve így is több tonnányi kenyérnekvaló elvesztését jelenti. Elkelt a termés Fodor István mérnök, a Szatmár Megyei Agrárkamara ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy elsősorban a gyengébb és kevésbé vízáteresztő dombvidéki podzolos talajon senyved a búza. Akad, ahol fél termésre sem számíthatnak. „Jóllehet a vetésterület megyei szinten valamivel több, mint a múlt évben – eléri az ötvenezer hektárt is –, a közelgő aratás nem sok optimizmusra ad okot. Borítékolható, hogy már csak az aszálykárok miatt sem lesz olcsóbb a kenyér” – fogalmazott Fodor. [ ... ]
Letöltés: itt
Romániát is „fertőzheti” a görög visszaminősítés
A Standard & Poor’s hitelminősítő agresszív, egyszerre három fokozatú osztályzatrontással a már rendkívüli befektetői kockázatokra figyelmeztető „CCC” szintre süllyesztette Görögország hosszú futamidejű államadós-besorolását. A déli állam így az euróövezeti országok közül a leggyengébbé vált, ami adósbesorolását illeti. A görög miniszterelnök mindössze úgy kommentálta az S&P lépését, hogy a hitelminősítő nem veszi figyelembe azokat az „intenzív tárgyalásokat”, amelyeket az ország folytat az unióval, az Európai Központi Bankkal, illetve a Nemzetközi Valutaalappal az államcsőd elkerülése érdekében. „Görögország visszaminősítése nem gyakorol jelentős nyomást a lej árfolyamára, de nem zárható ki annak lehetősége, hogy megromlik a befektetők gazdaságba vetett bizalma, ez pedig magával hozhatja a bruttó hazai össztermék növekedésének lassulását is” – jelentette ki Cristian Popa, a Román Nemzeti Bank alelnöke. A szakember szerint Athén számára az lenne a legjobb megoldás, ha a magánhitelezők „önkéntesen” járulnának hozzá a problémák megoldásához. Bár Popa tartózkodott attól, hogy konkrét intézkedéseket minősítsen, kifejtette: szerinte Görögország tartozásainak átütemezése csak akkor lenne eredményes, ha a gazdaság stabil alapokra épül, illetve ha a megszorításoknak és reformoknak köszönhetően újra növekedési pályára állna. [ ... ]
Letöltés: itt
Nem apad a külföldi apanázs?
A szakemberek szerint egyre bőkezűbbek a hazautalt „apanázsok” tekintetében a külföldön dolgozó román állampolgárok. Bár a jegybank nem erősítette meg, brit lapok szerint 2010-ben csupán a szigetországban munkát vállalók 46 milliárd euróval gazdagították a román háztartásokat. Ironikus hangnemben kommentálta Cristian Popa, a Román Nemzeti Bank alelnöke azon külföldi lapbeszámolókat, miszerint a Nagy Britanniában dolgozó román állampolgárok 2010 első negyedévében naponta 500 ezer fontsterlingnek megfelelő összeget (azaz mintegy 530 ezer eurót) utaltak át Romániában maradt családtagjaik számára. A brit Daily Mail témában közölt cikke a román jegybank adataira hivatkozik – ennek ellenére a pénzintézet alelnöke úgy nyilatkozott, nincs tudomása hasonló adatokról. A szakember ugyanakkor sejtetni engedte, hogy a nagy példányszámú kiadvány gazdasági témákban közölt cikkei általában nem szakmai színvonalukról híresek. A Daily Mail közlése szerint a tavalyi év első három hónapjában összesen 41 millió fontsterling (körülbelül 46 millió euró) áramlott Romániába hivatalos csatornákon a munkavállalók részéről. A kiadvány ugyanakkor hangsúlyozza: a végösszeg még ennél is nagyobb lehet, mivel a banki tranzakciók néha még 60 százalékát sem teszik ki a pénzküldeményeknek. Popa úgy fogalmazott: irigyli a brit riportereket informátoraikért. A jegybank alelnöke szerint a szigetországban dolgozó állampolgároknál jelentősebb összegeket küldenek haza az Európa déli országaiban, Olaszországban, Spanyolországban tartózkodó vendégmunkások. Popa ugyanakkor megerősítette: a gazdasági világválság hatására visszaesett pénzátutalások száma az utóbbi időben stabilizálódni látszik. A szakember úgy látja, az építőipar, illetve más, romániaiakat nagy számban foglalkoztató ágazat fellendülésével hamarosan újra növekedési pályára állhat a hazaküldött összegek aránya. A Soros Alapítvány szintén a napokban tette közzé a témában készült felmérését, amelyből kiderül: a külföldön munkát vállaló mintegy hárommillió romániai százmilliárd eurót takarított meg az elmúlt tíz év folyamán. A fenti összeg – írta a tanulmányt közzétevő Ziarul Fiananciar – négyszer nagyobb, mint a hazai bankrendszerben félretett pénzek aránya. A témában eddig egyedülálló felmérés arra is rámutat, hogy a dél-európai országokban élők nagylelkűben gondoskodnak itthon maradott családtagjaikról, mint azok, akik a kontinens északi vidékein, illetve más földrészeken telepedtek meg. [ ... ]
Letöltés: itt
Halmozódó hátralék
A márciusi enyhe lassulás után áprilisban újból felgyorsult a banki hitelhátralékok felhalmozódása – írta a Román Nemzeti Bank adataira hivatkozva a Ziarul Financiar. A törlesztési problémákkal küszködők aránya három százalékkal növekedett áprilisban, így immár 4,1 milliárd eurót tesz ki a hátralékok összege, ami a kihelyezett hitelek 7,2 százalékának felel meg Elhibázott pénzpolitika Nem volt jó hatással az árak utólagos alakulására a 2005-2006-os időszak pénzügyi politikájának, mivel a lej nem fenntartható erősödéséhez és a valutahitelek valóságos robbanásához vezetett – jelentette ki Mugur Isărescu jegybanki kormányzó egy szakmai konferencián. Kérik az autópálya építés költségeinek csökkentését Az építési költségek 35 százalékos csökkentését kérte az észak-erdélyi autópálya építésével foglalkozó Bechtel amerikai cégtől az Országos Útügyi Vállalat (CNADNR), amely arra hivatkozik, hogy az eredeti szerződés szerinti 2013-as határidő már nyilvánvalóan nem tartható - írja az Adevărul. A napilap Daniela Draghiat, az útügyi vállalat vezérigazgatóját idézi, aki szerint rendkívül drágán fizet az állam a lassan készülő sztrádáért, ezért a hivatal azt követeli a Bechteltől, hogy mintegy 35 százalékkal csökkentse az építési költségeket. Draghia szerint a szerződés csak így felelhet meg a költségszabványoknak. A kormány által a tavaly év végén rögzített árszabás szerint egy kilométer autópálya megépítése 3,8 és 5,9 millió euró közötti összegbe kerülhet. Valóságos patthelyzet alakult ki az észak-erdélyi autópálya ügyében. [ ... ]
Letöltés: itt
A felmelegített játékoké a Los Angeles-i E3 expó
Nyolcvan ország több mint kétszáz kiállítójával nyitotta meg kapuit a szórakoztató elektronikai piac legnagyobb videójáték-, játékhardver- és periféria-újdonságait felvonultató vására. A Los Angeles-i Electronic Entertainment Expo – közismertebb nevén E3 – híreit lélegzetvisszafojtva figyeli a „gamervilág”, a szórakoztató elektronika nagyágyúi ugyanis ilyenkor jelentik be az iparág jövőjét is meghatározó újdonságokat és fejlesztéseket. A rendezvényen nemcsak a vezető videójáték-alkotók, és a forgalmazásra szakosodott üzleti szereplők vannak jelen, de tízezrével érkeznek a média képviselői is. Már a seregszemle nulladik napja számos ígéretet és pletykát tarogatott: a Sony mostanra időzítette új kézikonzoljának, a PlayStation Vitának bejelentését. Ezenkívül egy, a PlayStation 3 asztali konzoljához optimalizált 3D-s képernyőt is „meglebegtettek”, amelyet egyidőben akár ketten is használhatnak a megfelelő 3D-s szemüveggel. Bár a jelek szerint a Microsofttól idén nem várhatunk új hardvert, kárpótlásul újabb Kinect-alapú (mozgásérzékelős) játékok kerülnek piacra – mint például a Dance Central táncmozdulat-utánzós program második része, vagy a Kinect Sports 2, amely hat további sportággal várja a nappaliban sportolni vágyókat. A Star Wars-rajongók sem maradnak újdonság nélkül: érkezik az eredeti trilógiára alapuló Kinect Star Wars, de „mesésnek” ígérkezik a Disney és a Microsoft új együttműködésében születő Disneyland Adventures, amelyben akár Pán Péterrel is repkedhetünk. Érdekes hír, hogy a népszerű kockaépítkezős-bányászós Minecraft nevű játék szintén mozgásérzékelős támogatást kap, emellett számos régebbi játék Kinect-adaptációjára készülhetünk fel. Az már a játékvásár elején nyilvánvalóvá vált, hogy az idén bemutatott kütyük zöme a régi nevek folytatása, vagyis a már sikert aratott brandek újrahangolása, illetve továbbfejlesztése. Míg a tavalyi E3 legnagyobb bejelentései a Kinect, a PlayStation Move és a Nintendo 3DS voltak, idén a Project Café néven emlegetett gép lehet a szemle sztárja – a Nintendo állítólag ezzel a feljavított Wii-konzollal hozhatná be végre a technikai lemaradását. [ ... ]
Letöltés: itt
157. oldal / 182
