Kárvallott biztosítók?
A kötelező lakásbiztosítás reménykeltő, de nem elég a szektor fellendüléséhez A romániai biztosítási piac tíz legnagyobb szereplője közül csupán háromnak sikerült növekednie az idei első negyedévben tavalyhoz képest – a legnagyobb veszteségeket a gépjármű-felelősségbiztosítások (RCA) visszaesése miatt könyvelték el. A biztosítási piac tíz legnagyobb szereplője közül csupán háromnak sikerült nagyobb nyereségre szert tennie az idei első negyedévben, mint tavaly év végén – a többieknek visszaesésekkel kellett szembenézniük. Bár az ágazat 2010 folyamán már 5,7 százalékot zsugorodott, az általa megmozgatott pénzek pedig a kétmilliárd eurós küszöb alá süllyedtek, a szakértők egyetértenek abban, hogy a talpraállás egyelőre még várat magára: a román gazdaság fellendülését követően is még legalább fél évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a szereplők magukra találjanak a válság után. Ezt súlyosbítja a biztosítók agresszív árpolitikája, amellyel egymást licitálják alul – ami azonban nemcsak a konkurenseket szorongatja meg, de hosszú távon a társaságok működését is veszélybe sodorhatja. A szektoron belül különösen mostoha időkkel kellett szembenézniük a gépjármű felelősségbiztosításoknak (RCA), amelyek 18 százalékkal csökkentek az elmúlt évhez viszonyítva – és ezen nem segített az sem, hogy jelentős, 20-25 százalékot is estek a díjak a decemberi kampány során, amikor 1,8 millió autótulajdonos újította meg szerződését. „Az autóbiztosítás piacán nagyon erős árversenybe kényszerültek a cégek, amelynek eredményeit csak jövő ilyenkor fogjuk tisztán látni: az árak ugyanis olyan alacsonyak, hogy ezek mellett a cégek nem fogják bírni a kifizetéseket” – magyarázta lapunknak Simpf Norbert. A Netas online biztosító ügyvezető igazgatója biztosra veszi, hogy a közeljövőben a kártérítések terén komoly problémákkal kell szembenéznie a szektornak. Lakást és életet [ ... ]
Letöltés: itt
Politikamentes vállalkozás
„Minden vállalkozónak az az érdeke, hogy működjön a gazdaság, és ebbe nem szólhat bele a politikai hovatartozás” – szögezte le lapunknak Lukács László, a Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetségének (SZVESZ) ügyvezetője arra a felvetésünkre, hogy az általuk szervezett csíkszeredai konferencián egy asztalhoz ültek az RMDSZ és EMNT gazdasági szakértői, fejlesztéspolitikusai. Elmondása szerint a szervezet hétvégi konferenciájának az volt a célja, hogy az azonos ágazatban tevékenykedők találkozhassanak és alkalmuk legyen konkrétumokról beszélgetni. „Ez az esemény ugyanakkor arra is rávilágított, hogy ha azonos érdekek vezérelnek, jelen esetben a székelyföldi gazdaság fellendítése, akkor semmi más nem számít” – fogalmazott Lukács, akitől megtudtuk, hogy a SZVESZ különböző klaszterek létrehozását fontolgatja. „Igen fontosnak tartjuk a Székelyföld gazdasági fejlesztéséről való tanácskozást, ugyanis Kovászna és Hargita megye köztudottan rosszul áll az üzleti mutatók tekintetében, így különösképpen szükség van a megfelelő befektetések térségbe való vonzására” – fejtette ki az ÚMSZ-nek a rendezvényt támogató Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja. Elmondása szerint a konferencia jó tapasztalatcserére adott lehetőséget mind a vállalkozóknak mind pedig a közéleti szereplőknek. [ ... ]
Letöltés: itt
Szabad munkaidő: fából vaskarika?
A munkaadók nagyrészének szinte mániája, hogy a beosztottak munkaidejének minden egyes másodpercéről ők döntsenek, és mindent kontroll alatt tartsanak, amit emberileg lehetséges. A túl szorosan tartott gyeplőtől azonban nemcsak a kezünk fárad el, a munkatársak kreativitását is könnyen hazavághatjuk. Ami még akkor is problémát okozhat, ha éppen egy gyártósor mellett dolgozó csapatot koordinálunk. Ám amennyiben vissza tudjuk szorítani a lelkünk mélyén megbújó kis diktátort, hamar kiderülhet, hogy az alkalmazottainknak nyújtott szabadság – a legkisebb szeletke is – bőségesen megtérül. Nem csak az alkalmazottak kreativitását pörgeti fel, de a munkamorálra és a munkahellyel kapcsolatos lojalitásra is ösztönzően hat. A Google a munkahelyi szabadság nagymestere, ő az egyik legismertebb cég, amelyik a legkorábban felismerte, mennyire hatékonyak lehetnek a „szürke foltok” az alkalmazottak munkaidő-beosztásában. És nemcsak felismerték, hanem nevet is adtak neki. Így született meg a „húsz százalékos szabad munkaidő”. [ ... ]
Letöltés: itt
Már a svájci banktitokban sem lehet bízni
Németország és Svájc elvben megegyezett abban, hogy a Svájcban illegálisan tartott német vagyont 20 százalékos egyszeri adóval legalizálják. A Financial Times Deutschland szerint megoldás előtt áll a Németország és Svájc között folyó vita a német adócsalók svájci bankoknál elhelyezett pénzei ügyében. Az FTD a berni pénzügyminisztérium szóvivőjét idézte, aki szerint a tárgyalásokat várhatólag még a nyári szünet előtt lezárják. A két ország megegyezett az úgynevezett "elengedési adó" mértékéről, amelyet olyan német ügyfelek betétei után kell majd fizetni, akik a pénzeiket az adóhivatal megkerülésével utalták át Svájcba. Az egyezmény lényege, hogy a svájci bankok a jövőben a német ügyfelektől beszedik a kamatokra és az osztalékokra vonatkozó adót, és ezeket nevek megjelölése nélkül Németországba utalják. A módszer lényege, hogy – legalábbis hivatalosan – nem sérül a Svájcban alkalmazott, banktitkokra vonatkozó szabályozás. A lap úgy tudja, hogy a Svájcban évtizedek óta tartott német vagyonokra 20 százalékos, egyszeri adót vetnének ki, a jövőbeni tőkenyereség után pedig 26 százalékos adót várnának el. A tervekkel kapcsolatos hírt sem a svájci, sem a német illetékesek nem erősítették meg. Az FTD felhívja figyelmet arra, hogy mindkét fél érdeke a gyors megvalósítás, mivel Bern úgy látja, hogy az adó mértéke túl magas és attól tartanak, hogy a hír hallatán adóparadicsomokba menekítik vagyonukat a németek. A számítások szerint az adóelkerülésben utazó németek 155-200 milliárd eurónyi vagyont tartanak Svájcban, Berlin a visszamenőleges adótól mintegy 40 milliárd eurós bevételt vár. [ ... ]
Letöltés: itt
Az epren nem fogott a fagy
Hétvégére biztosan piacra kerül a legkorábban érő hazai gyümölcs, a földieper első termése – a kezdetben inkább kóstolónak számító készleteket május utolsó hetében már komoly eladásra szánt mennyiség váltja fel. „A földiepret minden évben valamilyen károsodás éri, tavaly a sok tavaszi eső, most pedig a fagy és a szárazság, de szerencsére a gazdák mindenre felkészültek, s ennek köszönhetően ebben a szezonban is elég jó termés ígérkezik” – mondta el lapunknak Incze Lajos, a hazai epertermés központjának, Halminak polgármestere. A Szatmár megyei nagyközségben és környékén terem a hazai eper 75 százaléka – amely mintegy kétezer helyi családnak az egyik legfontosabb jövedelemforrása. A vidék több mint ezer hektárnyi eperültetvénye igen tagolt, de a gazdák közt egyre több a nagytermelő. Az eperrel beültetett területek aránya tavaly óta száz hektárral bővült. A polgármester szerint az április eleji fagyok mintegy 15–20 százalékkal „vámolták” meg a termést, főleg a korábban érő fajtáknál, ezt azonban nem élik meg tragédiaként, sőt, úgy véli, a kiesés jórészt pótolható, mert a gazdák közel fele már átállt a védettebb „fóliás-csepegtetős” termesztési módra, amely csak az elején költségesebb a hagyományos eljárásnál. Az ültetvények mostani állapota alapján tíztonnás hektáronkénti átlagtermés várható. A térségből tehát mintegy 11–12 ezer tonna friss gyümölcsre számíthat a piac, beleértve a közeli magyarországi fogyasztókat is. Szocska János, az egyik legnagyobb termelő, úgy látja, a megnőtt termesztési költségek miatt valamelyest az áron is emelni kell. Kezdetben 6–8 lej lesz egy kiló eper, ez később 4 lej körül stabilizálódhat, ami tavalyhoz képest egylejes drágulást jelentene. Szocska azonban nem zárta ki, hogy szezon végén ennél olcsóbbá válik az eltennivaló gyümölcs. [ ... ]
Letöltés: itt
160. oldal / 182
