Leesett a benzin-tantusz
Huszonöt kilogrammot nyomó pénzérme-mennyiséggel fizettek tegnap Marosvásárhely egyik benzinkútjánál azok a fiatalok, akik az országszerte bevált módszerrel tiltakoztak a benzinárak emelkedése ellen. „Összesen 9200 érmét hoztunk: több mint kétszáz lej van itt” – mutatja büszkén a tiltakozás főszervezője a „zsákmányt”. Huszonöt kilogrammot nyomó pénzérme-mennyiséggel fizettek tegnap Marosvásárhely egyik benzinkútjánál azok a fiatalok, akik az országszerte bevált módszerrel tiltakoztak a benzinárak emelkedése ellen. „Összesen 9200 érmét hoztunk: több mint kétszáz lej van itt” – mutatja büszkén a tiltakozás főszervezője a „zsákmányt”. Nem volt könnyű ilyen nagy mennyiségű aprópénzt összeszedni; mint a fiatalember mondja, sok próbálkozás után végül az egyik kereskedelmi bankkirendeltségnél szerencsével jártak. Péntek késő délutáni ottjártunkkor néhány fiatal még egy másik bank központi kirendeltségénél próbált aprót váltani. A zord banki alkalmazottnak láthatólag „leesett a tantusz”: az összes kasszában található aprópénzt beváltotta nekik, a szervezkedők azonban ezzel nem elégedtek meg. „Legkevesebb ötezer darab kellene” – számolgattak, mielőtt továbbálltak. [ ... ]
Letöltés: itt
Hivatalos közlemény a schengeni csatlakozásról
A magyar Belügyminisztérium közleményben reagált azokra a sajtóban megjelent hírekre, melyek szerint Pintér Sándor tárcavezető elhalasztaná Románia és Bulgária schengeni csatlakozását. Alább a közlemény szövege olvasható: Dr. Pintér Sándor 2011. január 5-én, a budapesti Hotel Intercontinentalban tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozásával kapcsolatban egy újságíró az alábbi kérdést tette fel: "Pintér miniszter urat szeretném kérdezni Romániáról és Bulgáriáról és a schengeni övezetről. Párizs és Berlin kijelentette, hogy a következő időszakban nem látnak okot arra, hogy ez a két ország belépjen. Az első kérdésem tehát az, hogy ez vajon témája lesz-e az informális ülésnek, amire itt Budapesten kerül sor? A második kérdésem pedig az, hogy van-e arra kilátás, lehetőség, hogy a következő 6 hónapban megváltozzon a helyzet, vagy ez már veszett ügy?". [ ... ]
Letöltés: itt
Biztosítók csődje
295 ezer halott és 130 milliárd dollár kár (amiből 37 milliárd dollár volt biztosítva) a tavalyi 950 természeti katasztrófa mérlege – derül ki a német viszontbiztosító Munich Re tegnap nyilvánosságra hozott elemzéséből. A legnagyobb anyagi kárral a februári chilei földrengés (30 milliárd dollár és 520 halott), a nyári pakisztáni áradások (9,5 milliárd dollár) és a szeptemberi új-zélandi földrengés (előzetes számítások szerint 3,7 milliárd dollár) jártak. [ ... ]
Letöltés: itt
A román gazdaság 2011-ben
Az idei év során nagyrészt az export volt az egyetlen kielégítően működő gazdasági terület, és úgy tűnik, a következő évben is ez az ágazat lesz a húzóerő. Csakhogy a kivitel önmagában kevés ahhoz, hogy megfékezze a gazdasági hanyatlást, aminthogy idén sem volt képes pótolni a más tevékenységi területeken jelzett deficiteket. Ennek ellenére az export számottevően hozzájárulhat a mélyrepülés megfékezéséhez, és ennek már most kézzelfogható jelei mutatkoznak meg. Így például a Ford bejelentésének megfelelően az amerikai gyáróriás craiovai üzemében az ideinél több járművet szándékszik gyártani, ezek zöme természetesen kivitelre készül. De az év utolsó negyedében több más, Romániában befektető fontosabb külföldi cég is termelésnövelést irányzott elő. Közéjük tartozik a Kolozsvárra beruházó japán Fujikura Automotive, a BMW-hez szükséges felszereléseket előállító Terwa Romania, valamint a nyárádtői ipari parkban működő Hirschmann. Utóbbi cég jól állta a gazdasági válságot, amelyet 2009-ben jóformán meg sem érzett. Így például 550-ről 770-re növelte alkalmazottainak a számát, miután megtalálta a gépkocsipiacon azt a speciális termékrést, amelynek köszönhetően folyamatosan kapott megrendeléseket németországi, franciaországi és japán autógyáraktól. [ ... ]
Letöltés: itt
Úthálózat: kiút a kiúttalanságból
A Világbank az ősz folyamán behatóan elemezte a közlekedési tárca, valamint az alárendeltségébe tartozó több intézmény, így a román államvasutak áru- és utasszállítási igazgatósága, valamint az Országos Útügyi Társaság tevékenységét. A romániai infrastruktúra áldatlan állapotáért a világbanki szakértők a szükséges reformok elmaradását, késedelmes alkalmazását, illetve félbehagyását okolják. Egyben fontosnak tartják azt, hogy a szakminisztérium mielőbb dolgozzon ki részletes és átfogó, középtávra szóló stratégiát, szem előtt tartva az elkövetkező időszak gazdasági és pénzügyi nehézségeit is. A jelentés szerzői kifogásolják, hogy a közlekedési tárca fennhatósága alá tartozó országos vállalatok vezetőit politikai színezet alapján nevezték ki, így híján vannak a szakértelemnek. Mindez azt eredményezte, hogy sem a szaktárca, sem annak intézményei nem tudták lehívni, még kevésbé pedig elkölteni a rendelkezésükre álló uniós pénzalapokat, de még annak a valószínűsége is csekély, hogy ezen az áldatlan állapoton a romániai illetékesek 2013 előtt változtatni tudnának. A világbankiak adatainak megfelelően az állami vállalatok élén legalább húsz, kizárólag politikai szempontok alapján kinevezett személy van, akiknek számát minimálisra kell csökkenteni. [ ... ]
Letöltés: itt
177. oldal / 182
