Szatmáron is hódít az energiafűz
Kimozdult a holtpontról az energiafűz termesztése Szatmár megyében. Immár több gazda kezdi felismerni, hogy a lápos, vizenyős területek hasznosítására alig van ennél alkalmasabb növény. „A fordulat azután következett be, hogy egy éve tapasztalatcserén voltunk Magyarországon, ahol több ültetvény mellett az energiafűz-nyesedéket hasznosító szakolyi erőművet is megtekintettük. A látottak megtették hatásukat: már az idei tavaszon többen dugványoztak fűzfaveszőt” – tájékoztatta lapunkat Fodor István mérnök, a megyei mezőgazdasági tanácsadó központ igazgatója, aki azt is elmondta, hogy a magyarországi eredmények több mint biztatóak. A szakolyi erőmű körzetében már hétezer hektáron termesztenek energiafűzet, s a beszállítók elégedettek, mert egy hektár fűz tele-pítése(a talaj előkészítése, dugványozás) mindössze hét-nyolcszáz euróba kerül, amit az ötven-hatvan tonna átlagtermés eladási árából két év alatt ki lehet hozni. A következő esztendőkben már jelentős nyereséget hozhat a nyesedék. Legalább húsz-huszonöt évig, mert a megfelelően gondozott és rendszeresen vágott fűzes negyedszázadon át onthatja a vesszőt. De ahol már kellő termesztési tapasztalatra tettek szert, akár harminc-negyven évig is, mint például a svédeknél. Fodor mérnök követendő példaként említette Svédországot, ahol sok tízezer hektár területet foglal el az energiafűz, annak ellenére, hogy rengetek erdő van. Ám az erdőket, a természet adta kincset kímélik, nem annyira gazdasági, mint inkább ökológiai okok miatt. maszol.ro [ ... ]
Letöltés: itt
Elhúzódhat a büdzsé vitája
Elfogadta a kormány a jövő évi költségvetés-tervezetet, amely 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel és a bruttó össztermék (GDP) 4,4 százalékát kitevő államháztartási hiánnyal számol. Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter tájékoztatása szerint a tervezetben ugyanazok a sarokszámok szerepelnek, amelyekről a kormány korábban megállapodott a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Így a kormánynak az idei évre várható 6,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt 4,4 százalékra kell csökkentenie, 2012-ben pedig 3 százalékos deficitet terveznek. Ialomiţianu elmondta, hogy a jövő évi költségvetés a személyi és a működési kiadások csökkentését irányozza elő, így 2011-ben is érvényben marad az az elv, miszerint a közszférában csak minden hetedik megüresedő poszt után lehet alkalmazni új embert, ami gyakorlatilag számos állami intézményben létszámstopot jelent. A költségvetés-tervezet korlátozza a szociális kiadásokat és az állami szubvenciókat, másrészt növeli a beruházásokra és az európai támogatások lehívásához szükséges önrészre fordítandó összeget. A pénzügyminiszter közölte, hogy a jövő évben 35,1 milliárd lejt fordítanak beruházásokra az idei 33,9 milliárd lej helyett. maszol.ro [ ... ]
Letöltés: itt
Mostohagyerek Bechtel?
Nem élvez többé elsőbbséget az erdélyi autópálya építése, a kormány figyelme a következő időszakban az Európai Unió által finanszírozott IV. páneurópai közlekedési folyosóra irányul – derül ki a szállításügyi minisztérium 2011–2015-ös időszakra szóló beruházási terveiből, melynek adatai szerint az infrastruktúra-fejlesztésre szánt költségvetési pénzek javát az uniós finanszírozású projektekhez irányítják. Az Anca Boagiu tárcavezető által ismertetett tervek szerint a minisztérium a következő két évben összesen 243 kilométer már építés alatt lévő autópálya befejezését tervezi, illetve újabb 290 kilométer sztráda építésére ír ki versenytárgyalást. A befejezni kívánt munkálatok listáján a Bechtel csupán egyetlen tétellel szerepel: a Berettyószéplakot Borssal összekötő szakaszról van szó, amelyre a minisztérium 960 millió eurót szán. A többi autópálya vagy autópálya-szakasz (Bukarest– Moara Vlăsiei, Arad–Temesvár, Cernavodă–Konstanca, az aradi és a konstancai körgyűrű) kivitelezése egymilliárd eurónál nagyobb összeget emészt fel, ám a munkálatok több mint kétharmadát az Európai Befektetési Bank révén uniós alapokból finanszírozzák. Az összesen 290 kilométer hosszúságú új pályaszakaszok kizárólag az Európai Unió által finanszírozott IV. páneurópai közlekedési folyosó részei: Nagylak–Arad, Temesvár–Lugos, Lugos–Déva, Déva– Szászváros, Szászváros–Nagyszeben. Ezeket a szakaszokat 2013-ra kívánja befejezni a minisztérium, kivétel a Lugos–Déva szakasz, amely 2015-re készülne el. maszol.ro [ ... ]
Letöltés: itt
Közelít az euró halála?
A német újságok és magazinok címoldalai már előrevetítik az eurózóna összeomlását, a közös valuta halálát. Szombati brit lapértesülés szerint Angela Merkel német kancellár nemrégiben azzal fenyegetőzött, hogy Németország – az euróövezet legnagyobb gazdasága – akár ki is léphet a valutaunióból, ha a pénzügyi fegyelem szigorítására vonatkozó berlini javaslatokat nem sikerül elfogadtatni. Német részről határozottan tagadták, hogy ilyesmi elhangzott volna. A fenyegetés nem új keletű: Merkel állítólag még októberben fakadt ki az ügy miatt. Papandreu görög miniszterelnök „antidemokratikus” indítványok előterjesztésével vádolta Merkelt, mire a német kancellár azzal vágott vissza, hogy „ha az euró ilyesfajta klubbá válik, akkor talán jobb, ha Németország távozik”. A Capital Economics nevű vezető citybeli pénzügyi tanácsadó vállalkozás által vázolt forgatókönyvek között szerepelt a részleges vagy teljes felbomlás is. A cég szerint ha egyetlen kis gazdaság – például Görögország vagy Írország – rendezett körülmények között távozik, annak viszonylag csekély hatásai lennének, Németország azonban alapjaiban rendítheti meg a rendszert. A Berliner Zeitung Guido Westerwelle külügyminisztert idézi, aki szerint az ország prosperitása az euróhoz kötődik. Megfigyelők azt is hangsúlyozzák, hogy az euró bevezetése bármely országban komoly és rendkívül költséges logisztikai feladat, amiből következően a rendszerből való kilépést ugyanolyan alaposan meg kell fontolni, mint a feltételek teljesítése után az övezethez történő csatlakozást. maszol.ro [ ... ]
Letöltés: itt
Bicskanyitogató törvény
A szakszervezetek szerint megnyirbálná jogaikat az új munkatörvénykönyv. Tiltakoznak a szakszervezetek a munkatörvénykönyv tervezett módosításai ellen. Szerintük a jogszabály napokban közvitára bocsátott tervezete megnyirbálja az alkalmazottak jogait, és káoszt teremt a munkaerőpiacon. Bong Vilmos, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb háromszéki elnöke szerint „akár a bicskát is előveszik”, ha a kormány nem változtat álláspontján. „Itt az ideje a munkatörvénykönyv módosításának, mert jelenleg csupán négymillió ember dolgozik Romániában. Ha könnyebb lenne a foglalkoztatás módja, több ember találhatna munkát” – nyilatkozta lapunknak Derzsi Ákos képviselő, volt munkaügyi államtitkár, akit a munkatörvénykönyv napokban közvitára bocsátott tervezetéről kérdeztünk. A politikus elmondta: az RMDSZ több mint nyolcvan módosító javaslatot nyújtott be, és úgy látja, határozott a kormányzati akarat a munkaerőpiac liberalizálására. maszol.ro [ ... ]
Letöltés: itt
180. oldal / 182
