Romtelecom: félrekapcsolnának
A román állam sürgősen megválna a Romtelecom távközlési vállalatban levő kisebbségi részvénycsomagjától, melyet a napokban megvételre ajánlott a társaság többségi tulajdonosának, a görög OTE-nek. A román állam sürgősen megválna a Romtelecom távközlési vállalatban levő kisebbségi részvénycsomagjától, melyet a napokban megvételre ajánlott a társaság többségi tulajdonosának, a görög OTE-nek. A sikeres tranzakció egymilliárd eurót hozhat a konyhára, a Romtelecom ügyleteivel megbízott Távközlési és Információs Társadalom Minisztériuma szerint ugyanis legalább ennyit ér a 45,99 százalékos állami részesedés. Hogy a bukaresti hatóságok mennyire eltökéltek, az is mutatja, hogy a hellén cégnek mindössze egy hónap alatt, év végéig kell döntést hoznia az ügyben. Emellett a tőzsdérevitel alternatív lehetőségével is számolnak abban az esetben, ha az adásvétel mégsem valósulna meg. . maszol.ro [ ... ]
Letöltés: itt
Üzleti konferenciák hétvégéje
A gazdasági fellendülés perspektíváiról tanácskozott a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) a hétvégén, Marosvásárhelyen. Bukarestben eközben a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) ülésezett. A háztartási szektor pénzügyi eszközei kétszer-háromszor kisebbek, mint olyan országok lakosságánál, amelyek GDP-je összehasonlítható a romániaival – mutatott rá Nagy Ágnes az RMÜE hétvégi marosvásárhelyi konferenciáján. A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja a hitelezésről értekezett, és abból indult ki, hogy melyek a lakosság megtakarítási szokásai, pénzügyi eszközei, milyen forrásokat bocsát a bankrendszer rendelkezésére. A szakember szerint ma a lakosság az ingatlanbefektetéseket részesíti előnyben a pénzügyi eszközökkel szemben, abból indulva ki, hogy az ingatlanok értéke az idő folyamán mindig csak növekszik. „Azonban a válság éppen azt bizonyította be, hogy ez a fajta gondolkodás nem mindig helytálló. Nagy Ágnes az államháztartási deficit okait ismertette, és felhívta a figyelmet az átstrukturálás szükségszerűségére. maszol.ro [ ... ]
Letöltés: itt
Népszámlálás lesz 2011-ben
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége 2010. augusztusában hozott határozatában felkérte Székely István irodavezetőt, politológust, hogy tekintettel a 2011-es romániai népszámlálás fontosságára, hozzon létre egy szakmai csoportot a népszámlálásra való felkészülés céljából. A tagok toborozását, a munkamódszer meghatározását, illetve az egyéni elképzelések kialakítását követően, december 8-án, Kolozsváron kerül sor az első megbeszélésre. A Szövetség stratégiai fontosságot tulajdonít a népszámlálásnak, hiszen nem mindegy, hogy hány ember vallja magát magyarnak. A bizottság feladatai közé tartozik a népszámlálásra való felkészülés ütemtervének kidolgozása, az üzenetek megfogalmazása, valamint egy tájékoztatási kampányterv elfogadása. "A kampány által a romániai magyar emberekben tudatosítani szeretnénk, hogy miért fontos magyarságuk vállalása" – nyilatkozta Székely István, majd hozzáfűzte: "külön üzenetet fogalmazunk meg a tömbmagyarság, illetve más területeken élő magyar emberek számára, hangsúlyt fektetve a vegyes házasságokban élőkre is." A tervek szerint a tájékoztató kampány egész Erdély területére kiterjed, és a helyi, megyei RMDSZ-szervezetek, a civil és ifjúsági partnerek, illetve egyházak bevonásával zajlik. A bizottság tagjai a következők: Barna Gergő szociológus, Horváth István szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője, Kapitány Balázs, a Központi Statisztikai Hivatal – Népességtudományi Kutatóintézet tudományos titkára, Kiss Tamás, szociológus, a NKI kutatója, Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Markó Attila államtitkár, a romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke, Porcsalmi Bálint kampányszakértő, valamint Székely István politológus. manna.ro [ ... ]
Letöltés: itt
Halódik a Román Posta
Nagyszabású átszervezésre készül a Román Posta, melynek következtében több fiókegység és postahivatal szűnne meg, emellett pedig elbocsátásokra is sor kerül. Az intézkedést a halmozódó pénzügyi nehézségek indokolják – amiért a forgalom általános visszaesése, a rossz menedzsment, a konkurencia előretörése egyaránt felelősek. Miután az állami kézben levő vállalat már egymást követő két évben hiányt hiányra halmozott, a 2010-es évben további negyedmilliárd lejes veszteségre számítanak. A helyzet kialakulásához nagymértékben hozzájárultak a 2008 folyamán lebonyolított 300 millió eurós beszerzési költségek, melyek meghaladták a vállalat pénzügyi kapacitását – mutatott rá korábbi hivatalos közleményében a posta vezetősége. A veszteséges működést elősegítette még a növekvő alkalmazotti réteg és az ezzel járó emelkedő bérköltségek, a privatizációs előírások nem megfelelő alkalmazása és a regionális tranzitközpontok késedelmes korszerűsítése és átépítése. Homályos perspektívák. A Román Posta több vidéki kirendeltségét és hivatalát bezárják, a személyzet egy részét elbocsátják. „Valóban átszervezésre készül a vállalat, pillanatnyilag ott tartunk, hogy elkészült az az országos szintű tanulmány, amely főként a postahivatalok szolgáltatás- és jövedelemmennyiségét hivatott felmérni, ugyanis ezek alapján módosul majd a különböző egységek strukturális összetétele – erősítette meg az ÚMSZ-nek Szabó István, a Hargita Megyei Postahivatal üzemeltetési igazgatója. A felmérésből kiderül, hogy sok az olyan kis település, ahol minimális a tevékenység, ezeket valószínűleg összevonnák, így két-három helység tartozna egy nagyobb egységhez. A lapunk birtokába jutott belső jelentés szerint például a Hargita megyei települések közül 16 esetben terveznek elbocsátásokat. „Ez nem azt jelenti, hogy szolgáltató nélkül maradnak települések. Mi kiállunk amellett, hogy minimális legyen az átszervezés, úgy, hogy az ügyfelek egyáltalán ne érezzék meg az ez irányú változtatásokat” – magyarázta Szabó, hozzátéve, hogy erre idén még biztosan nem lehet számítani. manna.ro [ ... ]
Letöltés: itt
1. Események
1.1 Előrehozott választásokkal kell számolni, ha Băsescu nyer
12 jelölt mérkőzött meg az államelnök-választások mai, első fordulójában, meglepően magas részvétel mellett. Az exit-pollok szerint a jelenlegi elnök, Traian Băsescu és a szociáldemokrata Mircea Geoană mérkőzik meg a második fordulóban, a liberális Crin Antonescu 10%-kal lemaradt. Kelemen Hunor körülbelül 4%-ra számíthat. A mai napra Băsescu egy népszavazást is kiírt az egykamarás parlamentről, valamint a honatyák létszámának csökkentéséről, amely valószínűleg érvényes lesz. (Transindex.ro, november, 22)
1.2 Az illegálisan foglalkoztatók büntetése megnőtt
A tegnapi nap folyamán hatályba lépő törvény alalpján azon cégek melyek munkaszerződás nélkül dolgoztatnak dupla büntetést fizetnek. A törvény alapján ez az összeg személyenként 715 és 950 euro (3.000 - 4.000 lei) között mozog, (Zf, November, 17)
1.3 A köztartozások aGDP 28% teszik ki
A köztartozások 2 milliárd lejjel nőttek szeptemberben az előző honaphoz képest. 138,2 milliárdról 140,09 miliard lejre ami a bruttó hazai termék 28%-át teszi ki. (EVZ, november, 19)
1.4 Flamingo a csőd szélén
Az elektronikai cikkek forgalmazásával foglalkozó Flamingo International üzleti forgalma a tavalyi évhez képest felére csökent. Az év első kilenc honapját egy 63,7 millió euros forgalommal záró cég a tavalyi évhez képest egy 48% visszaesést jelentett be.(capital, november, 18)
2. Gazdaság
2.1 A gazdasági helyzet súlyos, de nem fenyeget államcsőd - állítja Juhász Jácint
A közgazdász szerint nem merülhet fel az, hogy a román állam nem tudja kifizetni a tartozásait, de mindennek a reálszféra issza meg a levét. Az elmúlt hetekben felerősödött a Románia gazdasági helyzetét övező bizonytalanság. Dr. Juhász Jácintot, a BBTE Közgazdaságtudományi karának dékánhelyettesét kérdeztük Románia jövőképéről, az alkalmazandó reformokról, az közkiadások átstrukturálásáról.
- Milyen lehetőségei vannak Romániának, és milyen veszélyekkel kell szembenézzen az ország az elkövetkező időszakban?
Dr. Juhász Jácint: – Románia felett sötét fellegek gyülekeznek, melyek nem akarnak elvonulni. Ez az év a választások és politika éve volt, a gazdaság háttérbe szorult: gyakorlatilag nem történt semmi ezen a téren. A nemzetközi konjunktúra miatt lett volna lehetőség bevállalni nagyon sok, szociális programokat csökkentő intézkedést, azzal az ürüggyel, hogy a világválság miatt ez muszáj. Mivel ez nem történt meg, nagy a feszültség likviditás területén, óriási hiánnyal számolunk. Költségvetés terén szintén nagy a feszültség, a gazdaság hanyatlik, és semmi nem történik, ami ezt korrigálná. Jövőre már nem tudjuk azt eljátszani, hogy azért kell nyugdíjat csökkenteni, mert világválság van. Akkor már csak Románia lesz válságban. Az ország a világválságtól függetlenül fog válságba kerülni, amit csak nagyon népszerűtlen politikákkal lehet majd orvosolni. Nincs más választás, mint a kormányzati kiadások csökkentése, adónövelés, ami a közemberek szempontjából egyértelműen negatívum: azt fogják mondani, hogy rosszabbul élnek, mint például 2008-ban. De sajnos nincs más megoldás. Én csak abban reménykedem, hogy mégis lesznek majd olyan gazdaságélénkítő csomagok, amelyek tényleg segítenek a gazdaságon. Nagyon sok kis- és középvállalat a lehetőségeik szélénél áll, és abban reménykedik, hogy ha Nyugaton a helyzet rendeződik, akkor nekik is jobb lesz. De hiába javul a nyugati gazdaság, Romániát nem fogja magával húzni, így a kis- és középvállalatok helyzete nem javul. Ha ez kiderül, akkor csődhullám következhet. A bankok is profitábilisak, és a nagyvállalatok is kibírták ezt a sokkot: a terheket átadták vagy a beszállító kisvállalatoknak, vagy pedig a fogyasztóknak. Látni lehet, hogy jövőre a lakosság, valamint a kis- és középvállalatok lesznek a kárvallottak.
- Előfordulhat, hogy az állam egyik pillanatról a másikra nem tudja kifizetni a nyugdíjakat és a közalkalmazottak bérét?
Dr. Juhász Jácint: – Ez nem fordulhat elő, mert minden hónapban van az államnak annyi jövedelme, amely a nyugdíjak kifizetéséhez szükséges. Azonban a nyugdíjkasszának van egy hiánya, és hogy a nyugdíjalap költségvetése helyreálljon, 15-20 százalékos nyugdíjcsökkentést fognak eszközölni. A nyugdíjat nem az állam fizeti, hanem az adófizetők: mindenki, aki dolgozik, havonta befizet a nyugdíjkasszába egy bizonyos összeget, amit aztán megkap a nyugdíjas. Ha ez nincs jól megtervezve, a rendszer kibillen az egyensúlyból.
Az egyensúlytalanságot vagy a járulékterhek növelésével, vagy a nyugdíjak csökkentésével lehetne kezelni. Ez nem valósult meg idén, hogy egyik fél se méltatlankodjon és „ne válasszon rosszul”. Jövőre meg kell történjen, mert a nyugdíjat nem lehet például az Áfából fedezni – ezek különálló alapot képeznek, amelyek között nincs átjárhatóság.
Az állami alkalmazottak bére más mechanizmus, különálló megoldást igényel. Itt a költségvetés deficitje jelenti a problémát. Ezt a hiányt pótolni lehet az alkalmazottak bérének csökkentésével, viszont ehhez nagyon erős politikai akarat és parlamenti erő kell, másképp mindenféle populista intézkedéssel a végrehajtás csak húzódik. Véleményem szerint fontos belelátni ezeknek a béreknek a struktúrájába. Valóban akarjuk csökkenteni az orvosok bérét? Így is öt-tízszeres bérért mennek el nyugatra dolgozni. Ha ezen még csökkentenénk, odajuthatunk, hogy Ukrajnából kell majd hozzunk orvosokat, mert itthon már nem lesznek. A tanárok bérét csökkentsük? Vajon akkor a fiatal generációból ki akar majd tanár lenni? Mert ha azzal az alternatívával kell szembenézz, hogy fele annyit keresel, mintha asztalos lennél, akkor kérdéses, hogy ki neveli fel a következő generációt? Az ilyen megoldásokkal csak helyileg lehet orvosolni a problémát. Kell költségvetési vagy közigazgatási reform, de nem bércsökkentés – ezzel esetleg egy évre enyhíteni lehet a gondokon, de a következő tíz év fogja elszenvedni a döntések következményeit. Bércsökkentés helyett arra kéne választ találni, hogy vannak-e olyan állami szektorok vagy közalkalmazottak, ahol átfedés, esetleg fölösleg van, és ezért a munkát nem végzik el megfelelően? A közigazgatási reformmal semlegesíthetnénk ezeket az átfedéseket és racionalizálhatnánk a szektor működését. Nem csökkenteni kell a fizetéseket, hanem fölösleges munkahelyeket felszámolni, illetve munkaköröket összevonni. Ha ez megtörténik, nincs gond a fizetéssel, a béralap csökkenni fog, mert kevesebb lesz az alkalmazott. A pénzügyminisztérium munkájának felét át lehetne tenni online platformokra, és el lehetne bocsátani az emberek nagy részét.
- A közigazgatási reform mellett milyen más reformokat lát kivitelezhetőnek? Az Áfa csökkentését vagy növelését ésszerűnek tartja?
Dr. Juhász Jácint: – A magyarországi Áfa-növelés után valószínűleg Románia is egy lépésre van attól, hogy megemelje az Áfát, mert nincs más, amiből fedezni lehessen a költségvetési hiányt. A deficitet külföld nem akarja, a Nemzetközi Valutaalap túl soknak tartja, ezért muszáj ezt csökkenteni. Az egyik legkézenfekvőbb módszer az Áfa növelés, ami lehet ideiglenes, egy évre szóló is. Az Áfa a fogyasztást adóztatja, visszafogva azt, ennélfogva többet tud a megtakarítás felé áramoltatni. Előnye, hogy nem csökkenti a munkára való hajlandóságot. Ez a legkézenfekvőbb megoldás, jobb, mint a jövedelemadó emelés, ami már így is rendkívül magas. Ha a jövedelemadót tovább növelnék, az mérsékelné a munkakedvet, így lényegesen nagyobb összeget nem tudnának begyűjteni.
- Fennáll az államcsőd veszélye, ha nem valósítják meg a reformokat?
Dr. Juhász Jácint: – Az államcsőd még nagyon messze van, hiszen ez azt jelentené, hogy Románia be kéne jelentse a fizetésképtelenségét. A jegybanki tartalékokból akár az IMF hitelt is visszafizethetnénk, igaz, akkor kiürülne a kassza. Azért sem látom a potenciális államcsődnek a veszélyét, mert ezernyi szállal vagyunk kötve a nyugati világhoz, mind az EU, mind a NATO szintjén, mind a nemzetközi intézményekkel kötött szerződések keretében. A kifizetések meg fognak történni, a nagyobb probléma, hogy a gazdaság sínyli meg azt. Milyen árat követel a törlesztés? Hány vállalat fog még csődbe menni, hány embert fognak kirúgni, mekkora lesz a gazdasági csökkenés? Ezek a kérdések borúlátásra adnak okot, és az a kormány, mely nem tesz semmit, nagyon gyorsan bukni fog. A piactól egyértelműen negatív jelzések érkeznek. A vállalati szektor, a vállalatvezetők nagyon elmarasztalóan nyilatkoztak a kormányzatról az elmúlt évben.
Nemzetközi szinten Románia a lehető legrosszabb jellemzést kapta a válságkezelés terén. Ha a kormányzat a következő évben sem csinál semmit, akkor valószínűleg gyorsan előrehozott választások lesznek, illetve új, technokrata kormány alakulhat. Amíg ez bekövetkezik, nem tudjuk, mennyit veszítünk még abból a növekedésből és lendületből, amit 2000 és 2008 között sikeresen felhalmoztunk. (transindex.ro, November, 17)
2.2 A Nemzeti Bank nem sürgetné az euro bevezetését
A.Romániai Nemzeti Bank 2015-ig akarja halasztani az euro bevezetését. Annak ellenére, hogy az európai valutára való átállás csökkentené a tranzakciós költségeket és az átváltásból származó kockázatokat. A Bécsben tartott beszámoló által Cristian Pop felhivta a figyelmet azon negativumokra amelyek megalalpozzák a késöbbi átállást.(Kronika, November, 13)
2.3 Az IMF csak akkor fizet, ha van 2010-es költségvetés
Románia várhatóan csak 2010 márciusában férhet hozzá a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) érkező hitel harmadik részletéhez, mivel továbbra is késik az állami költségvetés elfogadása – jelentette ki Tonny Lybek, az IMF Romániáért és Bulgáriáért felelős képviselője. Tonny Lybek csütörtökön, Bukarestben elmondta, Románia egyszerre kaphatja meg a jövő év márciusában a hitel harmadik és negyedik részletét, ha tovább késik a 2010-es állami költségvetés elfogadása. A halasztás annak függvénye, hogy mikor lesz az országnak költségvetése – tette hozzá. A negyedik, mintegy 820 millió eurós hitelrészlet márciusi folyósítása előtt ismét Romániába látogat az IMF küldöttsége, mondta Lybek. Jeffrey Franks, az IMF romániai delegációvezetője szerint az 1,5 milliárd eurós harmadik hitelrészlet folyósítása várhatóan 201 márciusára tolódik, mivel nagyon kevés az esélye annak, hogy Bukarestben még az idén elfogadják a jövő évi költségvetést. Az IMF-től idén májusban érkezett meg a 12,95 milliárd eurós hitel első részlete, mintegy 4,8 milliárd euró, szeptemberben pedig a második részlet (1,85 milliárd euró) is megérkezett. Románia összesen 19,95 milliárd eurós külföldi hitelcsomagot kap az IMF-től, a Világbanktól, az Európai Uniótól, illetve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól.(Zf, November, 18)
2.4 A gazdasági csökkenése véget ért
Csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján, Adrian Videanu a jelenlegi Pénzügyminiszter kijelentette, hogy az októberi adatokat nézve a gazdasági visszaesés befejeződött. November és December hónapokban már növekedésekre lehet számítani(Romania Libera, November, 19)
2.5 A betöltendő állások száma csökkent
A szabad munkahelyek száma 9175-re csökkent november honapban, ez egy 2,8%-os visszaesést jelent az előző honaphoz képest. A szabad állások nagyrészére felső fokú végzettséggel rendelkező személyeket keresnek.(bursa.ro, november, 20)
3. Beruházások
3.1 24%energia ujrahasznositható forrásokból
Annak ellenére, hogy van törvényi szabályozás már a tavalyi évtől. Nincs leszabályozva az a metodologiai keret mely alapjn lehetne tevékenykedni. A külföldi befektetők tanácsa arra kérte a kormány, hogy hozzon egy olyan törvényszerkezetet mely által a regenerálodó energiai forások piacán komolyabb befektetéseket lehet eszközölni.(Romania libera, November, 20)
3.2 A franciák Kolozsváron akarnak befektetni
Az Ubifrance képviselői csütörtökön találkoztak Kolozsvár polgármesterével és jelezték, hogy több francia cég érdekelt a kolozsváron való befektetésekben. Ezen beruházások főként a könnyű ipar ágat és az IT doméniumot érintik. (Cetateanul Clujean,November, 17-23)
3.3 400 millió eurós befektetés a halászatba
Miután húsz év alatt 93% százalékot esett a termelés és felére csökkent a fogyasztás romániában, 400 millió eurós befektetéssel akarják 2013-ra visszaállítani ezt az iparágat. Lehetőségek eddig is voltak csak nem volt ki kamatoztassa ezeket.(capital, November, 19)
4. Bankok
4.1 A Nemzeti Bank támogatja a lejt
Az ING Bank vezetője szerint az európai piacok helyreállása véget az év végéig esni fog a lej értéke. Azonban a Nemzeti Bank képes bármit fizetni annak érdekében hogy fenntartsa a lej erősségét.(capital, november, 19)
4.2 Alacsonyak a bankközi kamatlábak
A tegnapi nap folyamán az Nemzeti Bank egy befektetési licitálás során probálta felszivni a lej többletet a piacról, mivel a kamatlábak 5% ra csökkentek amely sokkal a monetáris politika által meghatározott 8% alatt van. A licitáláson résztvevő tíz bank közel 2,7 milliárd lejt helyezett el hat napra a Nemzeti Banknál. (Zf, november. 13)
5. Tőzsde
5.1 A gyógyszeripar növekedésnek indult
A harmadik negyedévre az gyogyszeripari eladások 5,3% al nőttek az előző negyedévhez képest, elérve a 473,8 milio eurot (Romania Libera, november, 16)
5.2 Nő a Transilvania Bank részvényeinek értéke
Az utóbbi hónapban 24%-ot emelkedett a TLV(Transilvania) árfolyama ezzel a legjobb befektetési lehetőséget eredményező cimlet lett az utóbbi hónapban.(bursa.ro, november, 19)
5.3 A SIBEX tárgyalást inditott a Varsói tözsdével
Ujból tárgyalásokra került sor a két tőzsde között annak érdekében, hogy összekössék a két aparátust. Ezáltal az ügyletek lebonyolítása is könnyeben menne és esetleges kettős jegyzésekre is sorkerülhet.(bursa.ro, november, 18)
6. Ingatlan
6.1 Ár növekedés az ingatlanpiacon
Beláthatólag csak jövő év április májusidőszaktól számithatunk növekedésre az ingatlanpiacon , ami a lakások árait jellemzi.(Zf, november, 19)
181. oldal / 182
