1. Események
1.1 Előrehozott választásokkal kell számolni, ha Băsescu nyer
12 jelölt mérkőzött meg az államelnök-választások mai, első fordulójában, meglepően magas részvétel mellett. Az exit-pollok szerint a jelenlegi elnök, Traian Băsescu és a szociáldemokrata Mircea Geoană mérkőzik meg a második fordulóban, a liberális Crin Antonescu 10%-kal lemaradt. Kelemen Hunor körülbelül 4%-ra számíthat. A mai napra Băsescu egy népszavazást is kiírt az egykamarás parlamentről, valamint a honatyák létszámának csökkentéséről, amely valószínűleg érvényes lesz. (Transindex.ro, november, 22)
1.2 Az illegálisan foglalkoztatók büntetése megnőtt
A tegnapi nap folyamán hatályba lépő törvény alalpján azon cégek melyek munkaszerződás nélkül dolgoztatnak dupla büntetést fizetnek. A törvény alapján ez az összeg személyenként 715 és 950 euro (3.000 - 4.000 lei) között mozog, (Zf, November, 17)
1.3 A köztartozások aGDP 28% teszik ki
A köztartozások 2 milliárd lejjel nőttek szeptemberben az előző honaphoz képest. 138,2 milliárdról 140,09 miliard lejre ami a bruttó hazai termék 28%-át teszi ki. (EVZ, november, 19)
1.4 Flamingo a csőd szélén
Az elektronikai cikkek forgalmazásával foglalkozó Flamingo International üzleti forgalma a tavalyi évhez képest felére csökent. Az év első kilenc honapját egy 63,7 millió euros forgalommal záró cég a tavalyi évhez képest egy 48% visszaesést jelentett be.(capital, november, 18)
2. Gazdaság
2.1 A gazdasági helyzet súlyos, de nem fenyeget államcsőd - állítja Juhász Jácint
A közgazdász szerint nem merülhet fel az, hogy a román állam nem tudja kifizetni a tartozásait, de mindennek a reálszféra issza meg a levét. Az elmúlt hetekben felerősödött a Románia gazdasági helyzetét övező bizonytalanság. Dr. Juhász Jácintot, a BBTE Közgazdaságtudományi karának dékánhelyettesét kérdeztük Románia jövőképéről, az alkalmazandó reformokról, az közkiadások átstrukturálásáról.
- Milyen lehetőségei vannak Romániának, és milyen veszélyekkel kell szembenézzen az ország az elkövetkező időszakban?
Dr. Juhász Jácint: – Románia felett sötét fellegek gyülekeznek, melyek nem akarnak elvonulni. Ez az év a választások és politika éve volt, a gazdaság háttérbe szorult: gyakorlatilag nem történt semmi ezen a téren. A nemzetközi konjunktúra miatt lett volna lehetőség bevállalni nagyon sok, szociális programokat csökkentő intézkedést, azzal az ürüggyel, hogy a világválság miatt ez muszáj. Mivel ez nem történt meg, nagy a feszültség likviditás területén, óriási hiánnyal számolunk. Költségvetés terén szintén nagy a feszültség, a gazdaság hanyatlik, és semmi nem történik, ami ezt korrigálná. Jövőre már nem tudjuk azt eljátszani, hogy azért kell nyugdíjat csökkenteni, mert világválság van. Akkor már csak Románia lesz válságban. Az ország a világválságtól függetlenül fog válságba kerülni, amit csak nagyon népszerűtlen politikákkal lehet majd orvosolni. Nincs más választás, mint a kormányzati kiadások csökkentése, adónövelés, ami a közemberek szempontjából egyértelműen negatívum: azt fogják mondani, hogy rosszabbul élnek, mint például 2008-ban. De sajnos nincs más megoldás. Én csak abban reménykedem, hogy mégis lesznek majd olyan gazdaságélénkítő csomagok, amelyek tényleg segítenek a gazdaságon. Nagyon sok kis- és középvállalat a lehetőségeik szélénél áll, és abban reménykedik, hogy ha Nyugaton a helyzet rendeződik, akkor nekik is jobb lesz. De hiába javul a nyugati gazdaság, Romániát nem fogja magával húzni, így a kis- és középvállalatok helyzete nem javul. Ha ez kiderül, akkor csődhullám következhet. A bankok is profitábilisak, és a nagyvállalatok is kibírták ezt a sokkot: a terheket átadták vagy a beszállító kisvállalatoknak, vagy pedig a fogyasztóknak. Látni lehet, hogy jövőre a lakosság, valamint a kis- és középvállalatok lesznek a kárvallottak.
- Előfordulhat, hogy az állam egyik pillanatról a másikra nem tudja kifizetni a nyugdíjakat és a közalkalmazottak bérét?
Dr. Juhász Jácint: – Ez nem fordulhat elő, mert minden hónapban van az államnak annyi jövedelme, amely a nyugdíjak kifizetéséhez szükséges. Azonban a nyugdíjkasszának van egy hiánya, és hogy a nyugdíjalap költségvetése helyreálljon, 15-20 százalékos nyugdíjcsökkentést fognak eszközölni. A nyugdíjat nem az állam fizeti, hanem az adófizetők: mindenki, aki dolgozik, havonta befizet a nyugdíjkasszába egy bizonyos összeget, amit aztán megkap a nyugdíjas. Ha ez nincs jól megtervezve, a rendszer kibillen az egyensúlyból.
Az egyensúlytalanságot vagy a járulékterhek növelésével, vagy a nyugdíjak csökkentésével lehetne kezelni. Ez nem valósult meg idén, hogy egyik fél se méltatlankodjon és „ne válasszon rosszul”. Jövőre meg kell történjen, mert a nyugdíjat nem lehet például az Áfából fedezni – ezek különálló alapot képeznek, amelyek között nincs átjárhatóság.
Az állami alkalmazottak bére más mechanizmus, különálló megoldást igényel. Itt a költségvetés deficitje jelenti a problémát. Ezt a hiányt pótolni lehet az alkalmazottak bérének csökkentésével, viszont ehhez nagyon erős politikai akarat és parlamenti erő kell, másképp mindenféle populista intézkedéssel a végrehajtás csak húzódik. Véleményem szerint fontos belelátni ezeknek a béreknek a struktúrájába. Valóban akarjuk csökkenteni az orvosok bérét? Így is öt-tízszeres bérért mennek el nyugatra dolgozni. Ha ezen még csökkentenénk, odajuthatunk, hogy Ukrajnából kell majd hozzunk orvosokat, mert itthon már nem lesznek. A tanárok bérét csökkentsük? Vajon akkor a fiatal generációból ki akar majd tanár lenni? Mert ha azzal az alternatívával kell szembenézz, hogy fele annyit keresel, mintha asztalos lennél, akkor kérdéses, hogy ki neveli fel a következő generációt? Az ilyen megoldásokkal csak helyileg lehet orvosolni a problémát. Kell költségvetési vagy közigazgatási reform, de nem bércsökkentés – ezzel esetleg egy évre enyhíteni lehet a gondokon, de a következő tíz év fogja elszenvedni a döntések következményeit. Bércsökkentés helyett arra kéne választ találni, hogy vannak-e olyan állami szektorok vagy közalkalmazottak, ahol átfedés, esetleg fölösleg van, és ezért a munkát nem végzik el megfelelően? A közigazgatási reformmal semlegesíthetnénk ezeket az átfedéseket és racionalizálhatnánk a szektor működését. Nem csökkenteni kell a fizetéseket, hanem fölösleges munkahelyeket felszámolni, illetve munkaköröket összevonni. Ha ez megtörténik, nincs gond a fizetéssel, a béralap csökkenni fog, mert kevesebb lesz az alkalmazott. A pénzügyminisztérium munkájának felét át lehetne tenni online platformokra, és el lehetne bocsátani az emberek nagy részét.
- A közigazgatási reform mellett milyen más reformokat lát kivitelezhetőnek? Az Áfa csökkentését vagy növelését ésszerűnek tartja?
Dr. Juhász Jácint: – A magyarországi Áfa-növelés után valószínűleg Románia is egy lépésre van attól, hogy megemelje az Áfát, mert nincs más, amiből fedezni lehessen a költségvetési hiányt. A deficitet külföld nem akarja, a Nemzetközi Valutaalap túl soknak tartja, ezért muszáj ezt csökkenteni. Az egyik legkézenfekvőbb módszer az Áfa növelés, ami lehet ideiglenes, egy évre szóló is. Az Áfa a fogyasztást adóztatja, visszafogva azt, ennélfogva többet tud a megtakarítás felé áramoltatni. Előnye, hogy nem csökkenti a munkára való hajlandóságot. Ez a legkézenfekvőbb megoldás, jobb, mint a jövedelemadó emelés, ami már így is rendkívül magas. Ha a jövedelemadót tovább növelnék, az mérsékelné a munkakedvet, így lényegesen nagyobb összeget nem tudnának begyűjteni.
- Fennáll az államcsőd veszélye, ha nem valósítják meg a reformokat?
Dr. Juhász Jácint: – Az államcsőd még nagyon messze van, hiszen ez azt jelentené, hogy Románia be kéne jelentse a fizetésképtelenségét. A jegybanki tartalékokból akár az IMF hitelt is visszafizethetnénk, igaz, akkor kiürülne a kassza. Azért sem látom a potenciális államcsődnek a veszélyét, mert ezernyi szállal vagyunk kötve a nyugati világhoz, mind az EU, mind a NATO szintjén, mind a nemzetközi intézményekkel kötött szerződések keretében. A kifizetések meg fognak történni, a nagyobb probléma, hogy a gazdaság sínyli meg azt. Milyen árat követel a törlesztés? Hány vállalat fog még csődbe menni, hány embert fognak kirúgni, mekkora lesz a gazdasági csökkenés? Ezek a kérdések borúlátásra adnak okot, és az a kormány, mely nem tesz semmit, nagyon gyorsan bukni fog. A piactól egyértelműen negatív jelzések érkeznek. A vállalati szektor, a vállalatvezetők nagyon elmarasztalóan nyilatkoztak a kormányzatról az elmúlt évben.
Nemzetközi szinten Románia a lehető legrosszabb jellemzést kapta a válságkezelés terén. Ha a kormányzat a következő évben sem csinál semmit, akkor valószínűleg gyorsan előrehozott választások lesznek, illetve új, technokrata kormány alakulhat. Amíg ez bekövetkezik, nem tudjuk, mennyit veszítünk még abból a növekedésből és lendületből, amit 2000 és 2008 között sikeresen felhalmoztunk. (transindex.ro, November, 17)
2.2 A Nemzeti Bank nem sürgetné az euro bevezetését
A.Romániai Nemzeti Bank 2015-ig akarja halasztani az euro bevezetését. Annak ellenére, hogy az európai valutára való átállás csökkentené a tranzakciós költségeket és az átváltásból származó kockázatokat. A Bécsben tartott beszámoló által Cristian Pop felhivta a figyelmet azon negativumokra amelyek megalalpozzák a késöbbi átállást.(Kronika, November, 13)
2.3 Az IMF csak akkor fizet, ha van 2010-es költségvetés
Románia várhatóan csak 2010 márciusában férhet hozzá a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) érkező hitel harmadik részletéhez, mivel továbbra is késik az állami költségvetés elfogadása – jelentette ki Tonny Lybek, az IMF Romániáért és Bulgáriáért felelős képviselője. Tonny Lybek csütörtökön, Bukarestben elmondta, Románia egyszerre kaphatja meg a jövő év márciusában a hitel harmadik és negyedik részletét, ha tovább késik a 2010-es állami költségvetés elfogadása. A halasztás annak függvénye, hogy mikor lesz az országnak költségvetése – tette hozzá. A negyedik, mintegy 820 millió eurós hitelrészlet márciusi folyósítása előtt ismét Romániába látogat az IMF küldöttsége, mondta Lybek. Jeffrey Franks, az IMF romániai delegációvezetője szerint az 1,5 milliárd eurós harmadik hitelrészlet folyósítása várhatóan 201 márciusára tolódik, mivel nagyon kevés az esélye annak, hogy Bukarestben még az idén elfogadják a jövő évi költségvetést. Az IMF-től idén májusban érkezett meg a 12,95 milliárd eurós hitel első részlete, mintegy 4,8 milliárd euró, szeptemberben pedig a második részlet (1,85 milliárd euró) is megérkezett. Románia összesen 19,95 milliárd eurós külföldi hitelcsomagot kap az IMF-től, a Világbanktól, az Európai Uniótól, illetve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól.(Zf, November, 18)
2.4 A gazdasági csökkenése véget ért
Csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján, Adrian Videanu a jelenlegi Pénzügyminiszter kijelentette, hogy az októberi adatokat nézve a gazdasági visszaesés befejeződött. November és December hónapokban már növekedésekre lehet számítani(Romania Libera, November, 19)
2.5 A betöltendő állások száma csökkent
A szabad munkahelyek száma 9175-re csökkent november honapban, ez egy 2,8%-os visszaesést jelent az előző honaphoz képest. A szabad állások nagyrészére felső fokú végzettséggel rendelkező személyeket keresnek.(bursa.ro, november, 20)
3. Beruházások
3.1 24%energia ujrahasznositható forrásokból
Annak ellenére, hogy van törvényi szabályozás már a tavalyi évtől. Nincs leszabályozva az a metodologiai keret mely alapjn lehetne tevékenykedni. A külföldi befektetők tanácsa arra kérte a kormány, hogy hozzon egy olyan törvényszerkezetet mely által a regenerálodó energiai forások piacán komolyabb befektetéseket lehet eszközölni.(Romania libera, November, 20)
3.2 A franciák Kolozsváron akarnak befektetni
Az Ubifrance képviselői csütörtökön találkoztak Kolozsvár polgármesterével és jelezték, hogy több francia cég érdekelt a kolozsváron való befektetésekben. Ezen beruházások főként a könnyű ipar ágat és az IT doméniumot érintik. (Cetateanul Clujean,November, 17-23)
3.3 400 millió eurós befektetés a halászatba
Miután húsz év alatt 93% százalékot esett a termelés és felére csökkent a fogyasztás romániában, 400 millió eurós befektetéssel akarják 2013-ra visszaállítani ezt az iparágat. Lehetőségek eddig is voltak csak nem volt ki kamatoztassa ezeket.(capital, November, 19)
4. Bankok
4.1 A Nemzeti Bank támogatja a lejt
Az ING Bank vezetője szerint az európai piacok helyreállása véget az év végéig esni fog a lej értéke. Azonban a Nemzeti Bank képes bármit fizetni annak érdekében hogy fenntartsa a lej erősségét.(capital, november, 19)
4.2 Alacsonyak a bankközi kamatlábak
A tegnapi nap folyamán az Nemzeti Bank egy befektetési licitálás során probálta felszivni a lej többletet a piacról, mivel a kamatlábak 5% ra csökkentek amely sokkal a monetáris politika által meghatározott 8% alatt van. A licitáláson résztvevő tíz bank közel 2,7 milliárd lejt helyezett el hat napra a Nemzeti Banknál. (Zf, november. 13)
5. Tőzsde
5.1 A gyógyszeripar növekedésnek indult
A harmadik negyedévre az gyogyszeripari eladások 5,3% al nőttek az előző negyedévhez képest, elérve a 473,8 milio eurot (Romania Libera, november, 16)
5.2 Nő a Transilvania Bank részvényeinek értéke
Az utóbbi hónapban 24%-ot emelkedett a TLV(Transilvania) árfolyama ezzel a legjobb befektetési lehetőséget eredményező cimlet lett az utóbbi hónapban.(bursa.ro, november, 19)
5.3 A SIBEX tárgyalást inditott a Varsói tözsdével
Ujból tárgyalásokra került sor a két tőzsde között annak érdekében, hogy összekössék a két aparátust. Ezáltal az ügyletek lebonyolítása is könnyeben menne és esetleges kettős jegyzésekre is sorkerülhet.(bursa.ro, november, 18)
6. Ingatlan
6.1 Ár növekedés az ingatlanpiacon
Beláthatólag csak jövő év április májusidőszaktól számithatunk növekedésre az ingatlanpiacon , ami a lakások árait jellemzi.(Zf, november, 19)
1. Események
1.1 Magyarok előnyben a Járabányai sípálya megépitésénél
A megyei tanácsnál történő licitálás során a Budapesti Harcon Zrt és a Sepsiszentgyörgyi Consic Rt. közös pályázása került ki gyöztesül. A négy pályázó cég közül az övék volt a a legalacsonyabb árajánlat, 15,8 mill. Lej.(Cetateanul Clujean, november, 10-16)
1.2 Pogea: a magánszektor szenvedett a válságtól
Gheorghe Pogea ügyvivő pénzügyminiszter csütörtökön kijelentette, a hatóságok intézkedéseket fognak hozni, hogy kijavítsák a magánszektor és a közszektor között keletkezett asszimetriát. „Becsületesen beismerem, hogy a magánszektor szenvedett kárt ebben a nehéz időszakban. Megérdemlik, hogy megdicsérjük őket, mivel feláldozták a nyereségük egy részét, hogy megtartsák alkalmazottaikat (....) amikor azonban Románia felfelé fog emelkedni, ezek a vállatok részesülnek majd ebben a növekedésben” – mondta Pogea a Bukarestben szervezett Central European Initiative Summit Economic Forumon. A miniszter azt mondta, hogy Romániában a helyzet fokozatosan fog helyreállni, és a jelenlegi kormány folytatni akarja a már elkezdett reformokat, még akkor is, ha ezek közül néhány nem népszerű.
„A válság reformokat követel, és lehet ez az első alkalom, amikor a válság egyenes tükröt tart elénk. Két ével ezelőtt jobban szerettünk domború tükrökbe nézni. Soványak voltunk, de szerettük azt hinni, hogy kövérek vagyunk” – folytatta Pogea.
A pénzügyminiszter a strukturális reformok fontosságát hangsúlyozta, amelyek időben az állam működési költségeinek csökkentését érnék el, melyek jelenleg nincsenek fenntartható szinten.(szabadság, November, 14)
1.3 A Román állam garanciát vállal
Az Európai Bizottság határozata alapján a Ford Románia megkapja az általa igényelt 80%-os garanciát mely által hitelt vehet fel az Európai Befektetési Banktól.A garancia négy évre szól melynek törlesztése hét éves futamidejü.(Clujeanul, november, 11)
1.4 Új fönök kerül az Erdélyi Autópályához
A Bechtel, a Brassó-Bors szakaszért felelős autópálya épitő vállalat Mike Swinfordot nevezte ki a projekt felelőseként Mike Mix helyett. (EVZ, november, 14)
1.5 Az ipari termelés visszaesett
Szeptemberben visszaesett az ipari termelés 4%-al a tavaly szeptemberi adatokhoz képest, ezáltal a 12 hónap mikor visszaesések történnek. Ennek ellenére az ellemzők optimisták hisz ez a legkisebb visszaesés az elmult 11 hónapban.(Romania Libera, november, 9)
2. Gazdaság
2.1 Visszaesés a Holcimnél
A tavaly értékesített mennyiségnél 14,7 százalékkal kevesebb cementet adott el idén Romániában a Holcim. Az eredmény jobb az előzetes várakozásoknál, az év elején a cég vezetői ugyanis 20 százalékos csökkenéssel számoltak. A svájci tulajdonban levő cég termékeinek és szolgáltatásainak átlagos ára 2 százalékkal alacsonyabb most, mint egy évvel korábban.
Az év első kilenc hónapjában a több mint hetven országban jelen levő Holcim-csoport forgalma 10,4 milliárd euró volt, ami a 2008-as szinthez képest 13 százalékos visszaesést jelent. A vállalat hazai vezetői szerint jövőre sem fog emelkedni a cement iránti kereslet, a cég bevételei valószínűleg nem lesznek nagyobbak az ideieknél. A Holcim Románia szakemberei szerint csupán 2011-ben indul ismét növekedésnek a piac. A Holcimnak két cementgyára van az országban, Élesden és Câmpulungon, valamint húsz betonkeverő állomása.(Kronika, November, 12)
2.2 Égbe szökik a munkanélküliség
Kovászna és Hargita megyében az országos átlagnál több mint két százalékkal magasabb a munkanélküliségi ráta, s a szakemberek szerint további növekedésre lehet számítani. Októberben országos szinten 28 ezer fővel nőtt az állástalanok száma, a munkanélküliségi ráta pedig elérte a 7,1 százalékot. Az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség adatai szerint 2003 óta nem fordult elő, hogy a munkanélküliség aránya meghaladta volna a 7 százalékot. Az elmúlt 12 hónapban 3,1 százalékkal nőtt az állástalanok aránya. A munkanélküliek összlétszáma 653 939, akik közül 374 209-en részesülnek segélyben. Az állástalanok részaránya Kovászna és Hargita megyében kiugróan magas volt októberben: 9,9, illetve 9,3 százalék, Erdélyben ugyanakkor Fehér (11,5%), Hunyad (9,9%) és Szilágy (9,6%) "vetekszik" a székelyföldi megyékkel. A munkanélküliségi ráta Bukarestben a legalacsonyabb, 2,1 százalék. Az erdélyi megyék közül Temes, Bihar és Szatmár megyék állnak legjobban a foglalkoztatottság terén, ezekben a munkanélküliség 4,2 és 5,6 százalék között mozog.
Háromszéken 9300 állástalan személyt tartanak nyilván, akiknek több mint fele hat hónapnál régebben vesztette el az állását. Ez a szám nagyon magas, figyelembe véve, hogy az elmúlt tíz évben 5000 és 6000 között mozgott a munkanélküliek létszáma, hangsúlyozta Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség osztályvezetője. A legtöbb állástalan, szám szerint 1690, Sepsiszentgyörgyön van, majd Kézdivásárhely és Előpatak következik 624, illetve 564 személlyel. A háromszéki munkanélküliek közül 5375 személy csak a négy elemit végezte el. Kelemen Tibor elmondása szerint az elmúlt időszakban a kézdivásárhelyi és berecki készruhagyártó cégeknél voltak tömeges elbocsátások, ugyanakkor a megyeszékhely több textilipari vállalata is alkalmazna munkaerőt.
Riasztó számok
Hargita megyében 13 ezer személynek nincs jelenleg munkahelye. A legtöbb állástalan a bolti és piaci eladók, az építőipari munkások, az asztalosok és a textilipari munkások közül kerül ki. "Üres állások nemigen vannak. Összesen 187 állás van meghirdetve, rönkvágókra, szakképzetlen munkásokra és készruhagyártó szakmunkásokra van a legnagyobb igény" – nyilatkozta Elena Darvas, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség munkatársa.
Bihar megyében 15 373 a nyilvántartott munkanélküliek száma. A gazdasági válság által leginkább érintett szakmák az építőipari szakmunkás, a gépjárművezető, a raktáros, az asztalos, valamint a bolti és piaci eladó. A munkaerő iránti kereslet minimális, a megyében mindössze 265 betöltetlen állás van. Bár Bihar még mindig a foglalkoztatás terén a legjobb helyzetben levő megyék között van, az 5,4 százalékos munkanélküliségi arány elképesztően magas, mondta Mia Criste, a munkaerő-elhelyező hivatal munkatársa. "A 90-es évek eleje óta, mikor elkezdődtek az elbocsátások a gyáraknál, nem volt ilyen arányú munkanélküliség Biharban. Az elmúlt években folyamatosan 2 százalék körül mozgott az állástalanok aránya" – nyilatkozta a szakember.
Késleltetett válság
Kolumbán Gábor közgazdász-vállalkozó a helyzet további romlására számít. "A válság begyűrűzését a romániai reálszférába a politikai helyzet miatt mesterségesen késleltették, ám az elnökválasztás után valószínűleg bedobják a gyeplőt a lovak közé" – nyilatkozta Kolumbán Gábor, a Hargita megyei önkormányzat korábbi elnöke, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem volt oktatója. A szakember a munkanélküliség további, jelentős arányú növekedésére számít. "A 10 százalékot szerintem meg fogja haladni, de akár a 15 százalékot is elérheti. Azonban a román társadalom túlélőképességét nem kell lebecsülni. El tudom képzelni, hogy be fogunk állni egy alacsonyabb fogyasztási szintre" – hangzik Kolumbán Gábor borúlátó prognózisa. A helyzetet súlyosbítja, hogy a pazarló államháztartás miatt elképzelhető, hogy a szociális háló nem tudja "felfogni" a munkahely nélkül maradtak tömegeit. "Nem kizárt, hogy nemcsak romlani fog az egészségügyi és oktatási rendszer, hanem szét is fog hullani az egész" – mondta Kolumbán Gábor.(Kronika, November, 13)
2.3 Romániai export
A romániai export csak 2010 második szemeszterében fog helyreállni nyilatkozták a Romániai Export és Import-al foglalkozó Szövetség szóvivői.
2.4 Lassult a GDP csökkenése
Lassult a GDP csökkenése a harmadik negyedévben: 7,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz, és 0,7 százalékkal az előző negyedévhez képest.
Elemzők 9 százalékos éves, és 0,5 százalékos negyedéves csökkenést vártak. Április-június között 8,7 százalékkal zsugorodott a GDP az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a negyedévre vetített visszaesés 1,1 százalék volt. Az adat pozitív meglepetést okozott, és megvan a remény, hogy az év egészében kisebb lesz a gazdaság visszaesése a Nemzetközi Valutaalap által jósolt 7,5-8,0 százaléknál, szerintük mínusz 6,5-7,5 százalék körül lehet.
Egyes elemzői vélemények szerint a negyedik negyedévben akár már pozitív is lehet a GDP. A vártnál jobb adat elsősorban az iparnak és a mezőgazdaságnak köszönhető, ez a két ágazat ellenállóbbnak tűnik a válsággal szemben, mint a gazdaság más szektorai. Az európai piacok felvevőképességének növekedése révén az export is hozzájárult a GDP-adat javulásához, a belföldi fogyasztás azonban még lanyha(Kronika, November, 13)
2.5 Románia a negyedik gazdasági visszaesés listán
A harmadik negyedévi 0,7%-os gazdasági visszaesés által Romániai a negyedik a listán. Nálunk roszabb helyzetbe az észtek(2,8%) a magyarok(1,8%) és Ciprus áll(1,4%) visszaeséssel.(adevarul, november, 13)
3. Beruházások
3.1 Bővült a kolozsvári repülőtér
Hivatalosan is átadta csütörtökön a kolozsvári nemzetközi repülőtér érkezési és indulási terminálját összekötő új épületet a Kolozs megyei önkormányzat, a befektetés értéke 20 millió lej. A költségek egy részét a megyei tanács állta, a fennmaradt részt a repülőtér saját bevételeiből teremtette elő. Alin Tişe megyei tanácselnök elmondta, a beruházásra több okból is szükség volt. Az épület megépítésével az utasok közvetlenül juthatnak át az egyik terminálból a másikba, nem kell kilépniük az épületből. A beruházással bérbe adható helyiségek jöttek létre, és az ebből származó bevételek lényegesen hozzájárulnak majd a repülőtér fenntartásához – indokolta az új épület felépítését Tişe. A háromszintes épület alagsorában a csomagokat kezelik, a földszinten 710, az első emeleten 715 négyzetméteres galéria található. Innen nyílnak a különböző cégek által kibérelhető helyiségek. A következő lépés az új kifutópálya A repülőtér soron következő befektetéseit ecsetelve Tişe elmondta: az új, 3500 méter hosszú kifutópálya az első a befektetések listáján. A létesítmény legkorábban 2012-ben készülhet el, és mintegy 150 millióba euróba kerül majd. A kifutópálya "csak" 88 millió euróba kerül ugyan, de az összeget szinte megduplázza a mintegy 500 magánkézen levő parcella kisajátítási költsége. Ráadásul a pálya megépítéséhez a Szamost is el kell terelni, ez pedig 60 millió eurót emésztene fel, részletezte a kissé utópisztikus tervet a tanácselnök. Mint mondta, a folyó elterelését a Szamos–Tisza Vízügyi Igazgatóság vállalta magára. Az ehhez szükséges anyagi forrásokat európai uniós alapokból szereznék meg. A tanácselnök számításai szerint a kisajátításokat körülbelül fél év alatt le lehet bonyolítani, ezt a megyeháza saját költségvetéséből finanszírozza majd. Alin Tişe arról is beszámolt, hogy 2012-ig más terveket is meg szeretnének valósítani, ezek között szerepel egy 2000 hellyel rendelkező parkoló megépítése a kolozsvári reptér számára.
Válságban is nő a forgalom
David Ciceo, a repülőtér igazgatója arról számolt be, hogy a válság ellenére idén hét százalékkal nőtt a kolozsvári repülőtér forgalma, 2010-ben tízszázalékos növekedésre számítanak, míg Európa-szerte 5–10 százalékos forgalomcsökkenést könyveltek el a repterek. Az igazgató elmondta, hogy jövőre erőteljes marketingkampányt indítanak majd a nevesebb légitársaságok megszerzéséért. Jelenleg a British Airwayszel és az Air France-szal tárgyalnak. Mint mondta, nemcsak a romániai repülőterekkel, hanem Isztambullal és a bulgáriai Várnával is versenyeznek a regionális csomóponttá válásért(kronika, November, 12)
3.2 Szarvasgombát és áfonyát termesztenek
A krumpli és a takarmányrépa termesztéssel felhagyva több brassói vállalkozó a pénzsegélyek megjelenése végett szarvasgombát és erdeigyümölcsöket termeszt. Egy 15000 eurós befektetés után az elérhető éves profit 3000 euróra is felugorhat. (adevarul, november, 12)
4. Bankok
4.1 A BCF magasra tör
A román kézben levő BCF a romániai piacon megjelenő új bank célul tüzte ki az állami vasuttal való partnerséget.jelentették be a bank képvislői az első sajtótájékoztatón.(Zf, november, 12)
4.2 A bankok profitabilitása visszaesett
A tavalyi évhez képest a bankok profitabilitása visszaesett 3% pontal. A Nemzeti Bank adatai alapján az idei év első kilenc honapjában bejövő nettó 680 millió lej ötször kevesebb a tavalyi évhez képest.(Zf, november. 13)
5 Tőzsde
5.1 A kereskedelmi bank a gyogyszeripar fejlődésére számít
A Romániai Kereskedelmi Bank(BCR) kutatási osztálya szerint az elkövetkező öt évben a gyogyszeriparban egy 7% növekedésre lehet számítani.(money.ro, november, 11)
5.2 A külföldiek nem szivesen vásárolnak a tőzsdén
A külföldi befektetők felére csökkentették a tözsdei aktivitásukértékét, így csak 17,8% mill. euró értékű beszerzéseket eszközöltek. (Zf, november, 13)
6 Ingatlan
6.1 Olcsóbbak a luxuslakások
A gazdasági válság kirobbanása óta mintegy 40 százalékkal esett vissza a luxuslakások ára Bulgáriában. Idén 3000 euró/négyzetméter volt a legmagasabb ár, amennyiért gazdát cserélt egy ingatlan a balkáni országban. A propertywisebulgaria.com információi szerint a rekordot egy szófiai villa tartja, melynek négyzetméteréért 2007-ben 6000 eurót fizettek.(kronika, November, 13)
6.2 Az ingatlan befektetők a csőd szélén
Az eddigi évekhez képest a megszokott 30-40% os profithoz képest az idén az ingatlaniparba fektetők 15% profit körül számithatnak, sokkal nagyobb munkakifejtés melett. A vállalatok fizetési képtelenségre hivatkozva probáljá kitolni a bankokkal szembeni fizetési határidőket.(capital, november, 13)
182. oldal / 182
